48783. lajstromszámú szabadalom • Gáz- illetve gőzturbina

a (17) dugattyús tolattyú részének furatai egymással összeköttetésbe hozatnak úgy, hogy az (I) nyomásfokozanak (4) gyűrűs kamarájába a (7) csővön belépő gőz a hozzátartozó (a) szelepen át a (8) szájcsőbe juthat és a futókorongra való áramlása által annak forgását létesítheti. Ezt az (I) nyomásfokozatnak az előreforgást létesítő oldalában működött gőzt mármost egymás után további munkakifejtési'e fölhasználandó, a (III, V, VII, VIII) nyomásfokozatba kell vezetnünk. Ez az u. n {43, 44, 45) kerülőesövek, és a (46) öszekötő cső segélyével történik. Ezen kerülő csöveknek egyik végét a megelőző nyomásfokozatnak (47) kiáramló szelepeivel, ellenkező végei pedig a turbinának következő, működtetendő nyomásfokozat (4) gyűrűs terével állnak kapcsolatban. A (43) összekötő cső ily módon az (I) nyomásfokozatnak (47) kiáramló szelepével van összekötve és a {III) nyomás fokozatnak (4) gyűrűs terébe vezet. Két nyomásfokozatnak összeköttetése számára csak egy kerülő vezeték is volna alkalmazható, de ekkor a cső harántmetszetét aránylag igen nagyra kellene méretezni, ami nem valamennyi nyomásfokozat összes száj csövének működésénél a gőz expansióját vonná maga után a (43) kerülő csőben. Hogy ezt elkerüljük,. célszerűen ugyanannyi (43) átömlő cső és ugyanannyi (47) kiáramló szelep mozgattatik, mint ahány beáramlószelep és (8) ili. (8') szájcső van minden egyes nyomásfokozatban és valahányszor valamely nyomásfokozat, ill. szájcsövet hozzákapcsolunk, egy (43) kerülő vezeték és egy (47) kiáramló szelep is nyílik úgy, hogy a fokozatnak nyitott összharántmetszetével egyezik meg. Hogy ezen kapcsolatot lehetővé tegyük, a különböző (47) kiáramló szelepek lényegükben épp úgy vannak kiképezve, mint a beáramló szelepek, ahogy a 4. ábrából kitűnik, ü gőz a belső turbinakamrából a beöntött (48) csövön és a (4) gyűrűs terén át a (49) dugattyús tolattyúnak belső terébe jut melynek mozgatható része az (50) orsó segélyével a rugó által terhelt (51) dugattyú által mozgattatik. Az (52) szekrény az (53) toldat segélyével ugyancsak a vákuumvezetékkel áll kapcsolatban, míg a (49) dugattyús tolattyút körülvevő (54) hengeres tér a (43) kerülő vezeték számára szolgáló vezetékkel bír. Ezen kiáramló szelepek is a rendesen rugóval terhelt dugattyú hatása alatt zárva vannak és csak akkor nyílnak, amikor az (52) szekrény vákuum hatása alá kerül. A különböző (47) kiáramló vezetékek, amennyiben a különböző nyomásfozatokban különböző radiális síkokban feküsznek, ugyancsak közös vákuumvezeték segélyével vannak öszszekötve és ezen kiáramló szelepek a 2. ábrában (47a, 47b, 47c, 47d, 47e, 47f)-el, míg az ugyanazon radiális síkban fekvő kiáramlószelepeknek vákuumvezetékei (55, 56, 57, 58, 59, 60)-al vannak jelölve. Ha mármost, valamely (8) szájcsőnak hozzákapcsolásával egy (47) kiáramló szelepet, ill. egy (43) kerülő vezetéket is hozzá kell kapcsolnunk, akkor a kiáramló szelepeknek megfelelő vákuumvezetékeit is megfelelő kapcsolatba kell hoznunk a (38, 39) fővezértolattyúval. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy pl. a fővezértolattyúnak (a) vezetékéből csőelágazás segélyével úgy a (26) mint az (55) vezetékben állítunk elő vákuumot és ezáltal valamennyi működő nyomásfokozatban egy beáramló és egy kiáramló szelepet is működésbe hozzunk, azaz zárt helyzetükből megnyitunk. Ugyanilyen módon történik ez a (b) vezeték és a (27) és (56) vákuumvezetékek által a (b) beáramló és a (47b) kiáramló szelepeknél. Ha tehát, mint már említettük, a fővezértolattyúnak működtetésénél gőzt legelőször is egy (8) szájcsőbe vezetünk, akkor egyúttal ezen gőz összes útja valamennyi munkaképes nyomásfokozaton át fölszabadul, azaz a gőz mely az (I) nyomásfokozatban munkáját elvégezte, a hozzátartozó (47) szelepeken és a (43) vezetéken, át a (III) nyomásfokozat gyűrűs terébe jut, itt az ugyancsak nyitott beáramló szelepen és a (8) szájesövön a lapátokba belép, munkát végez és a nyitott (47) kiáramló szelepen és a (49) vezetéken át az (V) nyomásfokozatba jut és itt ugyancsak elvégzi munkáját végül a (45) kerülő vezetéken és a (46) vezetéken át az ala-