48776. lajstromszámú szabadalom • Láncfonalőr, melynél az őrplatinák leesésüknél ide-oda mozgó fogasrudak akasztandók meg

Megjelent líílO. évi május hó 17-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 48776. szám. XIV/b. OSZTÁLY Láncfonálőr, melynél az őrplatinák leesésüknél ide-oda mozgó fogasrudat akasztanak meg. meyer kauffmann g. m. b. h. cég waldenburg/m tannhausenban. A bejelentés napja 1909 október bó 7-ike. Oly láncfonálőröknek, melyeknél a leeső őrplatinák ide-oda mozgó fogasrúdat akasz­tanak meg, az a hátrány lép föl, hogy az épen leesett platinát és az ehhez tartozó elszakadt lánefonalat a takács nehezen ta­lálja meg, mert az őrplatina leesésénél ol­dalmozgást nem végez. Ezenkívül az összes eddig ismert ilynemű láncfonálőrök közös hátránya az is, hogy a leesett elszakadt és a fogasrudak vagy fogassínek fogai közé jutott láncfonalat a fogasrudak nyomása szétzúzza úgy, hogy a takácsnak kevéssel azután, hogy az elszakadt láncfonalat össze­csomózta, kevéssel a szövőszéknek újból való üzembehozatala után ugyanazt a fona­lat újból Össze kell csomóznia. A bevezetőleg jelzett különböző hátrányo­kat azáltal szűntetjük meg, hogy különböző osztású mozgó és fix fogasrudakat alkal­mazunk még pedig akként, hogy az egyik fogasrúd csoport osztása a másik fogasrúd­csoport osztásának kétszerese vagy több­szöröse legyen. A fogasrudak osztáskülönbsége következ­tében a leesett őrplatinát a mozgó fogas­rúd nagyobb úton tolja el oldalirányban, a normális helyzetéből úgy, hogy a leesett őrplatina helyén az egyébként szorosan egy­más mellett fekvő láncfonalak között na­gyobb köz keletkezik, melyről a takács a fonálszakadás helyét fölismerheti. Ezenkívül a találmány szerint a nagyobb fogosztású fogasrudak vagy sinek fogainak működő élei alá vannak metszve úgy, hogy a másik fogasrúd által a ferde fog­ólekre szorított platinák ugyancsak ferdén állanak be. A platinák ferde beállása min­den esetben, még akkor is, mikor oldal­irányú eltolódása annak következtében, hogy a platina egy fix foghoz közel esik, föltét­lenül nagy hézagot létesít a láncfonalak között úgy, hogy a fonálszakadás helye minden esetben biztosan fölismerhető. Evvel a berendezéssel egyidejűleg még azt is elérjük, hogy a platinák és az eze­ket nyomó fogak között szabad tér marad,, melybe a leszakadt fonál beleeshetik, anél­kül, hogy a láncfonalakra a fojgak nyomást gyakorolhatnának, tehát hogy a leesett fo­nál elmorzsolódhatnék. A csatolt rajz 1. ábráján a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja példa­képen keresztmetszetben, a 2. ábrán oldal­nézetben van ábrázolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom