48752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés agyagtégláknak szárazon való sajtolására
— 2 — tosan megy végbe. A nedvességnek gőz alakjában való kiűzése folytán ennek az egész masszában való egyenletes elosztását érhetjük el; a kész formadarab a kemencében való égetést igen jól kiállja és sima egyenes, homogén szerkezetű követ képez. A mellékelt rajz az eljárás kivitelére való berendezést változatosan mutatja. A vízszinteshez képest rézsútosan álló tengelyű (10) keverő dob a (11) és (12) görgőkön forgathatóan van ágyazva és hajtását a (13) fogaskerekek közvetítésével a (14) tengelyre helyezett (15) szíjkorongról nyeri. A (10) dob kiömlési végén a (16) kamra van elrendezve, melybe a (18) kemence (17) füstgázvezetéke torkol. A (10) dob belépési végén a (19) kamra van elrendezve, mely a (20) csővezeték útján a rajzban föl nem tüntetett kéménnyel van összeköttetésben. A (19) kamra a (21) tölcsérrel van ellátva, melytől a (22) emelőszerkezet a (23) verembe vezet; ennek szélén a (25) csillék futnak végig. A (16) kamra alatt van elrendezve a (26) őrlőjárat, mely a (28) szállítómű (27) kamrájába torkol. Ezen szállító szerkezet (29) végéről a (30) csatorna a (31) szitára vezet, melyet a (32) bütykös tárcsa rázó mozgásban tart. A (31) szita alatt a (33) töltő tér van elrendezve, mely a (34) téglasajtó etetőasztala fölött torkol. A (31) szita végéről még a (35) csatorna a (26) őrlőjárat fölött vissza a (16) kamrába vezet. A berendezés működése a következő: A bányából vett nyers anyagot a (25) csilléből a (23) verembe öntjük éB a (22) emelő szerkezet segélyével a (21) tölcsérbe öntjük. Az alakítandó massza ez úton a (10) dobba jut, hol bensően összekevertetik és egyúttal a (18) kemencében keletkező és a (17) csővezetéken, valamint a (16) kamarán keresztül a (10) dob hátsó részébe lépő égéstermékek által föl bevitte tik. Azáltal, hogy a forró gázok a (10) dobot az alakítandó anyaghoz képest ellenáramban járják át, ez hatályosan fölmelegszik és nedvessége elpárolog. A levegőt rontó gőzök a (19) kamrán és (20) csővezetéken át a füstgázokkal együtt a kéménybe távoznak. Az ily módim fölhevített anyag ezután a (26) őrlőjáratra esik és ott finomra őröltetik. A (28) emelő szerkezet az alakítandó anyagot a (30) csatornán át a (31) rezgő szitára ejti, honnan az szitálás után a (33) töltő térbe jut. A szitán maradó túlságosan durva részek a (35) csatornan át ismételten a (26) őrlőjáratba vezettetnek, míg csak eléggé finomakká nem válnak. A (34) sajtó a (33) töltőtérből az alakítandó anyagot önműködően elvonja és azt téglává sajtolja; a téglák azonnal a (18) égető kemencébe vezethetők. A leírt berendezés pontosan az általánosan leírt eljárás szerint működik; előnye még az, hogy különálló tüzelés alkalmazásával szemben a tégla égetésére szolgáló (18) égetőkemence füstgázai értékesíthetők. Az új eljárás további előnye abban áll, hogy a kész formadarabok az égető kemencébe még meleg állapotban vihetők, miáltal a levegő nedvességének a formadarabokra való lecsapódása elkerültetik, ami különben bekövetkezik abban az esetben, ha a formadarabokat a szárító térbe nedves és hideg állapotba hozzuk. A. forró gázoknak a szárítandó formadarabon való átvezetése még azon okból is fontos, hogy a gázoknak közvetlen szomszédsága folytán a gőzt nem 1 at. nyomással kell fejleszteni, hanem a Dalton-féle törvény értelmében csak parciális nyomással, mely a rendelkezésre álló tehermentesítő gáz mennyisége szerint többé-kevésbbé a légköri nyomás alatt marad. Ezáltal azonban az elpárologtatáshoz szükséges melegmennyiség jelentékenyen csökken. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás agyagtégláknak szárazon való sajtolására, azáltal jellemezve, hogy a nyers agyag fölhevítése által ennek nedvességtartalmát gőzzé átalakítjuk, majd a forró, gőztartalmú formamasszát téglákká sajtoljuk, melyek közvetlenül az égető' kemencébe vihetők. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy a fölbe vítéat forró gázoknak, legcélaaerébben az égető
