48738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatoknak hevítés nélkül való besűrítésére

Megjelent l'JlO. évi májas hó 17-én MAGY. GW KIR. SZABADALMI jBm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48788. szám. IV/tyi. OSZTÁLY. Eljárás oldatoknak hevítés nélkül való besürítésére. DR

FARAGÓ ANDOR KIR. TÖRV. VEGYÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 május hó 25-ike. A jelen találmány tárgya eljárás, melynek segélyével híg oldatokat hevítés nélkül tehát közönséges hőmérséklet mellett besűríthetünk. Az eljárás az ozmozis tüneményén alapszik. Ismeretesek ugyanis oly növényi hártyák, vagy mesterséges úton előállított csapadékhártyák, melyek hemipermeabilis (féligáteresztő) tulajdonságúak, ami azt jelenti, hogy rajtuk csak az oldószer diffundálhat Hit, SkZ oldott anyag azonban nem. Ily féligáteresztő hártya már eddig is több ismeretes. Újabb kísérleteim már most azt igazolták, hogy a legtöbb, vízben vagy egyéb oldószerben oldhatatlan a csapadék megfelelő vékonyságban előállítva féligáteresztő tulajdonságú. A jelen találmány szerinti eljárás foganatosításánál alkalmazott féligáteresztő testeket a következőképpen állítjuk elő: Peremükön elzárható likacsos agyagcsöveket oly sóoldattal töltjük meg, melynek egyik komponense a féligáteresztő hártya komponense, pl. rézsulfátoldat. A csöveket elzárva oly fürdőbe fektetjük, melyben a féligáteresztő hártya másik komponensét tartalmazó sóoldat van. A két oldat a likacsos agyaghenger falában találkozván, oldhatatlan új vegyület keletkezik, mely az agyag- I cső likacsait finoman eloszlott állapotban tölti ki. A fürdőből kiemelt, kiürített és kimosott agyagcső ily módon félig áteresztővé vált. A jelen találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a besűrítendő oldatot az ismertetett módon előállított, félig áteresztő készüléken, ill. csőrendszeren átvezetjük, míg ezen csőrendszer körül, ellenkező irányban, koncentrált sóoldatot áramoltatunk. Ha ugyanis az ismertetett agyagcsövekből, azoknak bármily módon való összekapcsolása által megfelelő hosszú csőrendszert építünk, melyet tetszőleges anyagból, pl. üvegből, rézből, kovácsolt vasból, kőből álló csőrendszerrel veszünk körül és a besűrítendő híg folyadékot ezen kettősfalú csőrendszernek belső hálózatán nyomó szívatyú segélyével lassú áramban átnyomjuk és az ezt körülvevő külső csőrendszeren ugyancsak nyomószivattyúval ellenkező irányban tömény sóoldatot áramoltatunk, a két oldat között a félig áteresztő agyagcsövön keresztül osmotikus reakció lép föl, minek folytán a híg oldatból víz diffundál át a tömény sóoldatba. Minthogy a folyadékok ellenkező irányban áramlanak, ennélfogva a folytonosan töményebbé váló híg oldat mindig tö-I ményebb és töményebb sóoldattal találko-