48732. lajstromszámú szabadalom • Kerekekre szerelt tábori konyha

jnely pl. a (46) födél leemelésénél! a külső í levegővel hozható kapcsolatba. Em© (3) fő- j kazánok mellett a megrajzolt foganatosí- j tási alaknál két (11) mellékkazán is van i alkalmazva, melyet a füstgázelvezetésbe akként beépített külön tüzelés fűt, hogy azt szükség esetén a íüstgázelveaetés előmelegítésére használhassuk. Ezeket a mallékkazánokat sütő gyanánt lehet használni, mely célból azokat a (2) palást oldalt alkalmazott, (12) ajtók segéilyével elzárható ! (13) nyílásain lehet betolni. Ekkor a (14) j kazánfödél a tűzhelylemez szabadon maradt nyílásának elzárására használható. Ez a (14) födél előnyösen serpenyőszerűen van kiképezve úgy, hogy ha azt fordítva helyezzük be a tűzhelylemez nyílásába, serpenyő gyanánt is használható. Előnyös, ha a födelet két egymásba dugott serpenyőszerű lemez képezi, mikor a belső lemezt szükség esetén pecsenyesütő gyanánt lehet használni. A tűzhelypalástot elzáró (12) ajtó belső fölületén egy (16) lemez van alkalmazva, melyet akkor, mikor a (11) kazánt sütő gyanánt használjuk, kivehetünk és a tűzhelylemez nyilasába bedugott, serpenyő gyanánt használt (14) födél födője gyanánt használhatunk. A kazánfödelek fölött előnyösen az egész tűzhely lemezt tetőszerűen lefödő (17) védőburkolatot alkalmazhatunk, mely a tűzhelylemez, fölött levegőréteget zár el és így a tűzhely kihűlését gátolja meg. Ez a (17) védőhüvely előnyösen a (4) forgástengelyen elrendezett (18) lemezre fekszik, mely a (4) forgástengelyen levehetően elrendezett, nyitható és a lefektetett kéményt megtámasztó (19) gyűrűre fekszik. A (17) védőburkolatot tehát a (19) gyűrűvel együtt a tűzhelylemezről könnyen le lehet venni. A (20) ké^ mény az ismert módon elforgatható és a tűzhelylemezzel mereven kapcsolt (21) részében egy lejtős (22) csapószelep van beépítve (20. ábra), mely a (23) csatornában, illetve csőben végződik és így a kémény jelzett részébe behatolt esővíz elvezetésére szolgál. A (22) csapószelep tehát nemcsák a huzatot szabályozza, hanem a kémény ledöntött állapotánál az esővíznek a tüzelésbe való bejutását is meggátolja. A tüzelés rostéiyai a találmány szerint ceknővagy V-keresztmetszetűek, minek következtében nemcsak a rostélyfölület növekedik tetemesen, hanem a terep egyenetlenségeinél a tüzelőanyag sem gördülhet le a rostélyról. A megrajzolt foganatosítási alaknál a rostély V-alakban meggörbített (24) rostélypálcákból áll. A rostély alatt a hamutérbe egy lemez van beépítve, melyet egyrészt önmagával párhuzamosan lehet eltolni, másrészt pedig minden irányban, tetszőleges szög alatt be lehet állítani, minek következtében egyrészt a levegő juthat a rostély bármely pontjához, másrészt pedig a lemezt teljesen a széliránynak megfelelően lehet beállítani. A szóban lévő foganatosítási alaknál ezt a (25) lemezt (26) rudak kötik össze a tűzhelypaláston alkalmazott (27) karokkal úgy, hogy a (25) lemezt úgy a rostélyfölülettel párhuzamosan el lehet tolni, mint a menetirányban vagy erre merőlegesen lejtős helyzetbe be lehet állítani (16. ábra). Magától érthető, hogy a (26) rudak helyett hajlékony tagokat vagy golyós csuklókat is lehet alkalmazni, hogy a lemezt lejtős helyzetbe állíthassuk. A lemez további foganatosítási alakja látható a 17. ábrán. Ennél a hamuakna fenekét két (57, 58) rész képezi, melyek két egymás mellett fekvő, vagy egyetlen közös tengely körül csapószelep módjára elforgathatok. Az (57, 58) csapószelepek elforgatására (59, 60) fogantyúk szolgáinak, melyeket tetszőleges módon lehet bármely magassági helyzetben rögzíteni. A csapószelepek ily kiképezése miatt azokat az időjárási viszonyoknak megfelelően állíthatjuk be és a huzatot épp úgy szabályozhatjuk, mint az, előbb leírt foganatosítási alaknál. Mint az a 10. ábrán látható, a (3) kazánok (6) födeleit kettős falúan akként képezzük ki, hogy a köztük lévő tér a szélek felé kiékelődjék és a két fal között tetszőleges anyagból készült, kiálló (28) gyűrűt helyezünk el, minek következtében a (6) födél fölfekvési fölülete növekedik, tehát a légmentes záráshoz szükséges nyomás