48731. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő telefonközpontokhoz
" A (C) differenciálrelaisnek két (cl) és (cll) tekercselése van, melyek úgy vannak az (a) és (b) vezetékágba kapcsolva, hogy az (a), illetve (b) vezetékágon átfolyó egyenlő erős, de ellenkező irányú áramok a (C) differencialrelaist nem hozzák működésbe. A (C) differenciálrelais csak akkor működik, mikor — mint azt alább bővebben kifejtjük — az egyik vagy mindkét vezetékág földelése az (a) és (b) vezetékekben uralkodó áramviszonyok szimmetriáját megzavarja. Mikor a (G) differenciálrelais gerjed, egy (c') kontaktust nyit és egy másik (c") kontaktust zár, ezáltal a (b) vezetékágat a telep földelt negativ sarkáról lekapcsolja és a pozitív sarokhoz kapcsolja. Az előfizető állomások a szokásos központi teleprendszer szerint vannak kapcsolva és rendes horgos átkapcsolón, fölhívó, beszélő és hallgató berendezéseken kívül még a fölhíváshoz szükséges (e) és (i) kontaktusokkal vannak fölszerelve. Az előfizető állomás nyugalmi állapotában és a beszélgetés közben az (i) kontaktus zárva, az (e) kontaktus ellenben nyitva van. Mikor a hallgató a horogra föl van akasztva, az (a) és (b) vonalágak az (i) kontaktuson, a horgos átkapcsoló fölső kontaktusán, egy kondenzátoron és egy váltakozó áramú csöngetyűn át vannak egymással összekötve. Az állomás nyugalmi állapotában a kondenzátor az áramátmenetet meggátolja^ tehát az (A) és (B) relaisk sincsenek áram alatt. Amint az előfizető a hallgatót leakasztja, a (G) telep árama gerjeszti az (A) és (B) relaisket, de a (C) relaist nem. Ha az előfizető a központot föl akarja hívni és az (e) emelőt a pontozott vonallal jelölt állásba fordítja, a (C) relais működésbe jön, a (c') kontaktust nyitja és a (c") kontaktust zárja, tehát a (b) vezetékágat a földről lekapcsolja és a (G) telep nem földelt sarkával köti össze. Ha most az előfizető az (i) billentyű lenyomásával az áramot az (a) ágban megszakítja, a (C) differenciálrelais (a c" tekercselés folytán) és a (B) relais gerjesztve marad, ellenben az (A) relais mágnesességét elveszti. Ennek következtében az (A) relaisn áramlökések mennek át, melyek ismert módon működtetik a kiválasztókat, míg a (B) és (C) relais annak következtében, hogy gerjesztve marad, meggátolja a beállított kiválasztó kikapcsolódását. Ha az előfizető kellő számú áramlökést küldött a központba, az (e) emelőt visszafordítja és így a (C) relaisn mint a nyugalmi állapotban árammentessé válik és csak az (A) és (B) relaisk maradnak gerjesztve. Azt a körülményt, hogy a (C) relais egy áramlökéssorozat végén árammentessé válik, arra használhatjuk föl, hogy a központi kiválasztókat az illető áramkörök átkapcsolásával a következő jelzéssorozatra ismert módon előkészítsük, mint azt a következőkben a 3. ábra alapján ismertetni fogjuk. Az (a) és (b) vonalaknak a rajzon nyilakkal jelzett elágazásai az (a, b) előfizető vonaltól kiinduló és kiválasztóberendezések kontaktuscsoportjaihoz, valamint az (A, B, C) relaisvel összekötött kiválasztó, beállító kontaktusaihoz vezető elágazásokat jelzi. Az 1. ábrán látható kapcsolási elrendezés a 2. ábrán úgy van módosítva, hogy a (G) telep átkapcsolását a (b) vezetékágra a (C) differenciális relais csupán egy (c3) kontaktus által végzi. A (G) telep pozitív sarkát a (C) differenciálrelais működésénél úgy köti össze a (b) vezetékág (p) pontjával, hogy a (p) pont és ama (c) pont között, mely normális viszonyok között földre van kapcsolva, ellenállás, pl. (B) relais marad bekapcsolva, mely a telep röviden zárását akadályozza meg. Az ekként módosított kapcsolási elrendezés egyébiránt épúgy működik, mint az 1. ábrán látható. A 3. ábrán látható berendezés a 2. ábrán föltüntetett kapcsolási elrendezést úgynevezett százas rendszernél alkalmazva mutatja be, melynél minden előfizetőnek külön vezeték kiválasztója van. A találmány alkalmazása nagyobb berendezésekre (ezres, tízezres stb. rendszerre) az ismert Strowger-rendszer alapján történik, mely rendszert az ábrázolt foganatosítási alaknál példaképen alapul is vettünk, ez a kiegé-