48729. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gyújtó és nyomást előidéző berendezés folyékony égőanyagokkal táplált világító- és fűtőkészülékekhez

tyűt a rajzon szakadozott vonallal jelzett legalsó helyzetébe hozzuk. Ezután a borszeszt a (c) csészében meggyújtjuk. Ezalatt a (h) edényből a (k) csövön át borszesz ömlik a (g) csészébe mindaddig, míg benne a borszesz a (k) cső alsó végéig nem él-és az általa az (a) tartányban fokozott nyomás a további beömlést megszünteti. A (c) csészében égő folyadék fölmelegíti a {b) égőt és a (h) edényben lévő folyadékot, melynek gőzei a (k) csövön és a (g) csészében lévő folyadékon át az (a) tartányba jutnak és ott az égőanyag fölszine fölötti térben a nyomást fokozzák. Ezen nyomás következtében az égőanyag az (e) csövön •és (1) szelepen át a (b) égőhöz jut, mely most már annyira van fölhevítve, hogy a följutó égőanyagot gőzzé változtatja. Ezen :gőz a (b) égő nyílásán kitódulva a (c) csészében még égő borszesz lángjától meggyúlad. Mihelyt ez megtörtént, akkor már az égőanyag lángja adja a meleget a nyomástelőidéző folyadék további elgőzöltetéséhez. Ha a lángot fokozni akarjuk, akkor az (n) emeltyűt a rajzon teltvonallal jelzett helyzetbe emeljük és a (c) csészébe borszeszt töltünk, mely a (h) edénybe folyik le. Ezután az (n) emeltyűt ismét legalsó helyzetébe toljuk, vagyis a (h) edény és a (g) csésze, illetve az (a) tartány között •összeköttetést létesítünk. Ha ellenben a lángot csökkenteni akarjuk, akkor az (n) emeltyűt rövid időre a rajzon pontvonallal jelzett középhelyzetbe hozzuk, mire az (i) szelep fölső részén a nyomástelőidéző gázok egy része elillan, vagyis az (a) edényben a nyomás, tehát a láng is csökken. A láng teljes megszüntetésére az (n) emeltyűt továbbhagyjuk az utóbb említett középhelyzetben. Ekkor nyomási egyensúly áll elő és az égés megszűnik. A nyomás előidézésére borszesz helyett bármely anyag alkalmazható, mely hevítve gőzöket fejleszt. Célszerű a (g) csészét kettős fallal készíteni, hogy a benne lévő nyomáatelőidézőfolyadék és az (a) tartányban lévő égőanyag között hőszigetelő-réteg legyen, mely a nyomástelőidéző-folyadék fölösleges lehűlését és az égőanyag fölmelegedését meggátolja. Ha égőanyagai aránylag alacsony gyúpontú folyadékot, mint orosz petroleumot, gazolint, ezeknek keverékét vagy könnyen és nehezen illó égőolajok keverékét használjuk, akkor a (g) csészébe is juttatunk belőle, ami legegyszerűbben úgy eszközölhető, hogy a csésze peremén át berázzuk. Ezen esetben ez lesz a nyomástelőidéző anyag. Ha a készülék kizárólag ezen égőanyagok számára készül, akkor a (h) tartány, (i) szelep és a (k) cső elhagyhatók és egy egyszerű kifúvató-szeleppel helyettesíthetők, mely például a (d) töltőnyílás, vagy az (a) tartány födelén rendezhető el (o) a 6. ábrán. Az (1) szelep rendeltetése az, hogy az (a) tartány és a (b) égő közötti összeköttetést mindaddig megszakítsa, míg az égő az égőanyag elgőzöltetésére eléggé fölmelegedett, de az (1) szelepnek nyílnia kell akkor, mielőtt a (c)-ben lévő folyadék égni megszűnt. E célból a szelep terhelése sokféle módon változtatható, illetve szabályozható, például könnyebb vagy nehezebb szeleptestek, vagy erősebb, illetve gyengébb rugók alkalmazásával. Ha a (c) gyújtócsésze a nyomástelőidézőfolyadék fölvételére szolgáló (g, h) edényekhez képest úgy van elrendezve, hogy ezen utóbbiak nem közvetlenül melegíttetnek föl a (c)-ben égő láng által, akkor az (1) szelep elhagyható (5. és 6. ábra). A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (h) edényt a (c) csészével egy nyílás köti össze, mely a (p) csavarral vagy szeleppel zárható el. Azonkívül a (h) edény az (a) tartánnyal a (q) csap révén zárható összeköttetésben van. Ezen csap alatt van a (g) csésze elhelyezve, közel a födélhez és alacsony peremmel. Az (1) szelep orsója az (a) tartány (f) fenekén lévő (r) membránnal van összekötve, mely a szelepet fölfelé nyomva, azt zárni igyekszik. Ha az (a) tartányban elegendő nyomás van, akkor a membrán lenyomatik és a szelep nyílik. A membrán