48726. lajstromszámú szabadalom • Beszélőgép-automata

Megjelent 1910. évi május lió 14-én. MAGY. Kitt. BSs SZABADALMI nBf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48726. szám. ix/d. OSZTÁLY. Beszélőgép-automata. CARL LINDSTRÖM AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 február hó 4-ike. A találmány beszélőgépekhez való auto­matára és különösen a hangszelence be- és kiiktatására szolgáló berendezésre vonatko­zik. A hajtómű berendezése és a lemez­tányér megindítása a találmány tárgyára nincsenek befolyással. A rajzon a találmány egy foganatosítási alakja van föltüntetve és pedig az 1. ábra fölülnézet, a 2. ábra a kiiktató készülék fölülnézete, 3. ábra oldalnézet részben eltávolított szekrényfallal, a 4. ábra hátsónézet részben eltávolított szekrényfallal. Az (a) szekrényben szokott módon a hajtómű van elrendezve, amely ismert mó­don a (c) lemez fölvételére szolgáló (bj lemeztányért hajtja. A (d) kar hordja a szo­kásos tölcsért, amely nincs föltüntetve és az (e) hangkart, amelynek másik végén az (f) hangszelence van elrendezve. A kar be­állítása a használt beszélőlemez átmérőjé­nek megfelelően itt szintén nem érdeklő (g) szögemeltyű útján megy végbe, amelyet a (b) állitócsavar az (i) vezetékben rögzít úgy, hogy a hangkart kilengésénél a (k) ütköző helyzetében határolja. Az (e) kar (1) tengelye körül leng, amelynek elhelyezése jelen találmány szempontjából mérvadó je­lentőséggel bír. Működésen kívüli állapotban ez a tengely ferde helyzetben van (3. és 4. ábra); ennél fogva a kart a rajta elhelyezett szelencé­vel együtt annak saját súlya kilendített helyzetben tartja és a kar a (k) ütközőre fekszik. Ha már most a pénzdarabot bedob­juk, úgy ez az (n) csatornán keresztül csú­szik és az (o) dobozba hull, amely a pénz­darab súlya következtében játszóképes hely­zetbe jut. A hajtómű megindul és a 2. áb­rán külön is föltüntetett ki- illetve beiktató készülék az (1) tengelyt függélyes helyzetbe hozza, miáltal a szelence tűje a hangbaráz­dába sülyed. Az egész készülék beállítása, mihelyt a pénzemeltyű a hajtóművet kiváltotta, aképen megy végbe, hogy ezután a fogazott (2) rúgóház az (r) excenterkereket forgásba hozza. Ez utóbbi forgathatóan van ágyazva a (q) szögemeltyű egyik szárán. A (q) szög­emeltyű csapággyal bír és merev összeköt­tetésben áll a (v) tengellyel, amely forgat­hatóan van ágyazva a (3) és (4) lemezek között. A (q) szögemeltyű harmadik szárá­ban fekszik az (e) hacgkart hordó (1) ten­gely. Ha már most az (r) excenterkerék foj'og, excentricitása folytán a (q) emeltyű (v) forgáspontja közül a nyíl irányában annyira elfordul, hogy az excenterkerék legmagasabb pontja a rúgóházhoz fekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom