48719. lajstromszámú szabadalom • Hullámvonalú prizmatikus bordákkal ellátott üveglap

Megjelent 1910. évi május lió 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48719. szám. XVI l/e. OSZTÁLY. Hullámvonalú prizmatikus bordákkal ellátott üveglap. HOUVENAGEL DÉSIRÉ LOUIS JOSEPH BIRTOKOS MALAKOFFBAN. A bejelentés napja 1909 szeptember hó 11-ike Fénynek bizonyos irányba való terelésére többféle recés üveget alkalmaztak már. Egyebek között a fénysugaraknak valamely helyiségbe való vetítésére prizmatikus bordákkal bíró ablaküveget is használtak. Azonban az eddigi rendszerek nem jártak teljesen kielégítő eredménnyel. A prizmatikus bordákkal bíró üveglapok még a legtökéletesebbek, azonban ezeknél is még sok kívánni való maradt. Hogy a fénysugarak meghatározott irányba vetíttessenek, a bordákat kellett az ablakkerethez megfelelő hajlásszöggel elrendezni, mely hajlásszög megállapítása igen körülményes volt. Ezenkívül az üveglapot ferdén kellett körülvágni, ami a bordák miatt kényelmetlen volt. Egy további hátrány az volt, hogy prizmatikus bordák szorosan egymás mellett voltak elhelyezve és így fölületük egy részére nem esett fény. Találmányom tárgya oly bordás üveglap, melynél ezen hátrányok ki vannak küszöbölve. A találmány lényege az, hogy a prizmatikus bordák hullámvonalban vannak elrendezve és a prizmafölületek úgy vannak összeállítva, hogy égy bizonyos hajlásszög pl. 60° alatt beeső fénysugarak vízszintesen téríttetnek el és vetíttetnek az üveglap mögé. Ezenkívül találmányom szerint a prizmatikus bordák egymástól bizonyos távolságban rendeztetnek el, hogy a prizmafölületek teljesen kihasználtassanak és ne feküdjenek egymás árnyékában. A hullámvonalú prizmatikus bordák fölső lapja, melyre a fénysugarak esnek, hengerföiület, melynek normálmetszete egymáshoz érintőlegesen csatlakozó és hullámvonalat képező körívekből áll. Ezen hengerfölület alkotói az üveglap síkjával állandó pl. 60 fokú szöget zárnak be. Maga az üveglap ezen hengerfölületet az egymásba érintőleg átmenő (a—a) elipszisek szerint metszi (1 és 3. ábra). Ezen elipszisek közös érintői a vízszintessel 45° szöget zárnak be. Ezen fölső lapot az (a—a) hullámvonallal párhuzamos (b—b) hullámvonal határolja. A bordák alsó lapjának meghatározására azon föltételből iDdulunk ki, hogy a fölső lapra merőlegesen eső fénysugarak totális reflexió után az üveglapra merőlegesen lépjenek ki. E célra azon tüneményt használjuk föl, mely szerint egy egyenszárú háromszögű keresztmetszetű prizma két egyenlő lapjának egyikére merőlegesen beeső és az alapsíkról visszavert fénysugár a másik oldallapra merőlegesen lép ki a prizmából. Tegyük föl, hogy a fölső lapra eső vala-