48681. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz

el van zárva, úgy a fenéklap elhagyható, ha azonban az égőt közvetlenül a kályha rostélyára helyezzük, a rostélynyilások elzárására egy fenéklapot is alkalmazunk. Az égő elülső része az olajbevezetés egyszerűsítése végett kiáll a kályhából, oldalfalaiban pedig az (i) lángképző (3) kivágásainak megfelelően (8) kivágások vannak a lángoknak a kályha belsejébe való vezetésére. Eme (7) kivágások fölött az égő födőlapjára egy a kályhanyílás egész szélességére kiterjedő (9) lemezt helyezünk, hogy az égőből kilépő lángot a másodrendű levegő előmelegítésére való tekintettel az égő oldalfalai felé tereljük. Vaskályhában az égőt környező (10) füstcsatornákat előnyös (11) agyag vagy samottbéléssel kitapasztani. Az égő működése a következő : A bárhol elhelyezhető olajtartánnyal kapcsolatos (17) csővezetékből (1) lángképzőbe csepegő olaj ennek lejtős (12) falán lecsurog s indításakor a (3) kivágásokon át a (4) serpenyőbe csepeg, ahol a (13) azbesztkanócon meggyújtható. A láng az (i) lángképzőt csakhamar annyira fölhevíti, hogy a belécsepegő olaj mindjárt benne lángra lobban s a (3) nyílásokon kilépő lángnyelvek vízszintes irányban (8) oldalnyílások felé húzódnak. Ezen lángnyelvekhez minden elképzelhető irányból légáramok tódulnak. Az elsőrendű levegőt a (6) elosztólemez négy áramra bontja; (a) áram a lemez fölött, (b) áram a lemez alatt, a (c) és (d) áram pedig két oldalról a (6) lemeznek az égőből kiálló alsó része és az égő oldalfalai között előálló háromszögalakú (18) réseken át vonul be. Bizonyos levegőmennyiség a (2) olajbevezető nyíláson is beszívódik. Mindezen légáramok különböző irányokban elülről vonulnak a lángokhoz, ahol az (5) légcsatornában jól fölmelegedett és (14) nyíláson át hátulról a lángra fúvó másodrendű levegővel szembetalálkoznak. Ily módon a (3) kivágásokon kilépő lángnyelvek egy erős kavarodásban lévő légörvénybe jutnak úgy, hogy az égő gázok levegővel igazán bensőleg keverednek és koromtól mentes szép fehér fénnyel tökéletesen elégnek. Ámbár a füstgázok egészen rövid úton vonulnak át az égőn, a nagy örvénylés folytán el nem illanhatnak, míg minden részecskéjük kellő mennyiségű levegővel keveredve el nem ég. Az (a, b, c) és (d) légáramokat, illetőleg ezeknek beömlési nyilasait a (6) lemeznek (16) csuklók körül való elfordításával vagy a serpenyőnek s vele együtt a (6) lemeznek kiljebbhúzásával vagy beljebbtolásával szabályozhatjuk. Ha az olaj vigyázatlanság következtében túlzott mennyiségben ömlenék az égőbe, az (1) lángképzőben el nem éghető olajmennyiség a bőségesen méretezett serpenyőben helyet talál és ott a (19) választófal és a (4) serpenyő közötti (15) résen beömlő előmelegített levegő és az elülről jövő elsőrendű levegő hozzájárulásával elég. Az olaj tehát az (1) lángképzőn kívül legföljebb csak a (4) serpenyővel érintkezhet, ezen részek pedig üzemközben is kényelmesen tisztíthatók. Más részek tisztításának szüksége a jelen szerkezetnél csak a legritkább esetben merülhet föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bármily rendszerű kályhába beszerelhető, elől nyitott doboz alakjában kiképezett égő folyékony tüzelőanyagokhoz, jellemezve egy az égő elülső részében középen elhelyezett s födelén (2) olajbevezető nyílással, oldalfalain pedig (3) lángkivezető kivágásokkal ellátott vederalakú (1) lángképző által, a (1) lángképző alatt elrendezett s az ebből lecsepegő olaj összegyűjtésére és elégetésére való, kihúzható (4) serpenyő által, továbbá a serpenyő alatt, mögött és fölött húzódó, az égő oldalfalait kívülről nyaldosó füstgázoktól hevített s az (1) lángképzőből kilépő lángokba hátulról másodrendű előmelegített levegőt vezető (5) légcsacsatorna által. 2. Az 1. alatt igényelt égő jellemezve egy az égő nyitott homlokoldalán az (1) lángképző és (4) serpenyő között ferdén elrendezett és az (1) lángképzőhöz vo-