48664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás appreturaszer előállítására

Megjeleni 19JLO. évi inájus hó 10-én MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jHjff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48664- szám. XIV/©. OSZTÁLY. Eljárás appreturaszer előállítására. ERSTE TRIESTER REISSCHÁL-FABRIKS-AKTIENGESELLSCHAFT CÉG TRIESTBEN. Fótszabadalom a 33216. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1909 junius hó 12-ike. Az alább leírt eljárás a törzsszabadalombau védett eljárás lényeges további kiképzésére vonatkozik. Míg a törzsszabadalom szerint előállított termék csak sűrűn folyós oldatok elérését teszi lehetővé, melyeknek használata némely esetekben kevésbé célszerű, az alább ismertetett eljárás szerint a vízhez hasonlóan híg-folyós oldatok is nyerhetők anélkül, hogy a törzsszabadalomnak megfelelően nyert termék sajátos és kiváló tulajdonságai veszendőbe mennének. A következőkben leírandó eljárás pl. a burgonyakeményítőből előállított dextrin használatával szemben lényeges műszaki előnyökkel bír, amennyiben az árúnak teljes, természetes, lágy és posztószerű l'ogást kölcsönöz, a festékeket sokkal kevésbé támadja meg, mint más keményítő és felével nagyobb kiadósságot mutat, mint azon öszszes keményítőfajok, ide számítva a burgonyakeményítőt is, melyek ismert eljárások szerint föltáratnak, illetve részben dextrináltatnak. Jelen eljárás az appretura terén nagy gazdasági előnyön kívül lényeges műszaki haladást jelent és mindazon esetekben célszerűen használható, melyekben az ipar vagy igen híg oldatokat vagy olyan oldatokat követel, mint a növényenyvnek vizes oldata. Az eljárás lényegében abban áll, hogy a törzsszabadalom szerint kapott végterméket azon ismert kezelési módoknak vetjük alá, melyek keményítőnek cukorba dextrinbe vagy növénynedvbe (növénygummi), illetve cukor-, dectrin- vagy növényenyvszerű termékekké való átvitelénél alkalmaztatnak. Ilyen kezelési módok, melyek szerint a keményítő a fönt említett termékek egyikébe átvihető, pl. a következők: a keményítőnek savakkal (ásványi vagy növényi savakkal), savanyú sókkal és a savnak alkalmas alkáliákkal való rákövetkező neutralizálása, továbbá a keményítőt invertálni képes fermentekkel vagy enzimekkel, pl. diamalttal, diasztaforral való kezelés, végül a keményítőnek erős alkáliákkal, pl. nátronlúggal való kezelése, melyet alkalmas savval való neutralizálás követ, minek folytán úgynevezett növényenyv nyeretik. Ha a törzsszabadalom szerint előállított terméket, mint előbb említettük, a fölsorolt kezelési módoknak alávetjük, oly végterméket kapunk, mely vízben könnyen és specifikusan oldható és mindamellett a törzsszabadalom szerint előállított eredeti termék értékes tulajdonságaival bír.