48663. lajstromszámú szabadalom • Kapocs a haszonfa aszási repedéseinek meggátlására

Megjelent 1910. évi május lírt lO-én. MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI K&B HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 4866B. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Kapocs haszonfa aszási repedéseinek meggátlására. RÜPING MAX KERESKEDŐ BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 január hó 9-ike. A találmány tárgya kapocs haszonfa aszási repedéseinek meggátlására. A fa repedését, különösen vasúti talpfáknál, oly módon törekedtek már meggátolni, hogy azokba 8-alakban meghajlított kapcsokat vagy hosszoldalán fogakkal ellátott szalagvasakat vertek, melyeknek fogait a szalagvas síkjához képest ferdén elforgathatták. Ily kapcsok beverésénél azonban tapasztalat szerint a fa elroncsoltatik és emellett igen gyakran elhasad, mert a kapocs maga mint hasító ék hat. Az eddig ismeretes kapcsokat teljesen használhatatlanokká teszi azonban az a körülmény, hogy a fa aszási feszültségével szemben nem fejthetnek ki elegendő fölületi ellenállást, hogy a fa repedését tényleg meg is gátolják. A mellékelt rajz 1—9. ábráin a találmány szerinti kapocs több foganatosítási alakja van föltüntetve. A kapocs a középső gerincet alkotó lapos (a) szalagvasból áll, amelyek az oldalsó (b) szárnyak vannak elrendezve, amint az a rajzokon föl van tüntetve. A szárnyak a szalagvas síkjához szögben állanak és előnyösen úgy helyezzük el azokat, hogy a szalagvas egyik felén levő szárnyak a szalagvas másik felén levő szárnyakkal szemben fekszenek úgy, hogy tehát a húzási igénybevétel irányában ferdén állanak és ennek következtében ellenkapcsok gyanánt hatnak. A szárnyakat előnyösen a szalagvas mindkét oldalán rendezzük el oly célból, hogy a szalagvas maga abszolút pontossággal csak hossztengelye irányában legyen igénybe véve anélkül, hogy forgató erőket kellene fölvennie vagy hajlításra lenne igénybe véve. Azon körülmény folytán, hogy a (b) szárnyak a középső (a) gerinc mindkét oldalán vannak elhelyezve és továbbá azáltal, hogy a szárnyak előrehajlanak, a kapcsok beverésénél igen gyakran föllépő hasadások lehetetlenné válnak, minthogy a ferdén álló szárnyak a fa kitörését megakadályozzák. Mint az 1—3. ábrákból látható, a kapocs hengerelt lapos vasból oly módon állítható elő, hogy azt először szögben bevágjuk és a bevágások által határolt fölületeket azután az (a) lapos vas síkjából kihajlítjuk és ezek azután az oldalsó (b) szárnyakat alkotják. A (b) szárnyakat, valamint a középső (a) gerincet alsó élükön kiélezzük oly célból, hogy a kapocsnak a fába való beverését megkönnyítsük. A kapocsnak kovácsolt szalagvasból való ismertetett előállítási módjánál azonban sokkal előnyösebb, ha a kapcsokat egy darab-