48641. lajstromszámú szabadalom • Irógép
— 2 -vannak elrendezve és hátulról előre, illetve lefelé hajolnak. A betűrudak végei, melyek a forgási csapokhoz vannak erősítve, különböző függőleges síkokban fekszenek, úgy, hogy .a betűrudak írás közben egymásba nem ütköznek. A betűfejek külső vagy visszahúzott helyzetükben az ívalakú (6) párnához (1. és 2. ábra) támaszkodnak. Ez a párna az írás pontjával koncentrikus. A betűrudakat külső határhelyzetükben a (6) párnához a (7, 7) rugók szorítják (6. ábra); az írásnál a betűrudakat a gép alsó részén elrendezett (8) emelők működtetik. Az (1) lemez keskeny működő éllel bír, mely époly széles, hogy egy betű nyomását fölvehesse. A lemez áz előretoló-berendezés által, mely berendezés a papirost is előretolja, függőleges irányban elmozgattatik. Az előretoló-berendezés úgy van kiképezve, hogy úgy a lemez, mint a papir emelkedő- és sülyedőmozgással bírnak, úgy, hogy a lemeznek keskeny éle oly helyzetbe hozható, hogy azzal a betűfejeken lévő három betűtípus egyike érintkezhet. Az (1) lemez oly papírtartó és a papirt eltoló berendezéshez tartozik, mely az egymással párhuzamos' (9, 10) lemezekből áll (5. ábra); ezen lemezek függőleges hengerszegmensek alakjával bírnak. A papirtartó-és a papirt eltoló-berendezéshez, továbbá a függőlegesen eltolható (11) szegmens tartozik (1. ábra), mely függőleges tengely körül leng. A papirt ezen szegmens ívelt széléhez a (12) szorító-csavarok útján erősítjük. A gép vízszintes (13) alaplemezéből a gép szemben fekvő oldalain a függőleges (14) rudak emelkednek ki; ezen rudakhoz vannak erősítve a papirt vezető szegmensek alsó és felső végei. Az írást létesítő betűemelőket a tartótengelyekkel összekötő berendezés függőleges tartóállványa két fölfelé nyúló (15, 15) rúddal (3. ábra) van ellátva. A (15, 15) rudak alsó része között a vízszintes (16) rúd van elrendezve, mely az (5) állványlemez mögött van alkalmazva. A (15) rudak fölső végéről a vízszintes (17, 17) rudak nyúlnak befelé; a kerethez tartoznak még a (18) rudak is, melyek fölső része függőleges és melyek fölső végükön a (15) rudakkal vízszintes rudak útján vannak összekötve. A (18) rudak alsó része rézsútosan befelé halad; a rézsútos részek a gép közepén az állvány mellső részén találkoznak, a függőleges (19) összekötő rúd fölső végéhez csatlakoznak és ezáltal a (16) rúdhoz vannak kapcsolva. A (6) párna egy meggörbített összekötő rúd belső részéhez van erősítve, mely rúd függőleges karok útján a (17) rudakkal van összekötve. A fölső szegmensalakú (4) rudak, melyek a (3) forgáscsapokat tartják, hátsó végükön a gép alaplemezéből kiemelkedő hátsó függőleges (14) állványrudak fölső végéhez, mellső végükön pedig a vízszintes fölső (17) állványrudakhoz vannak erősítve (1. és 2. ábra). Az alsó szegmensalakú (5) rudak hátsó végükön a (14) rudakhoz, mellső végükön pedig az alacsonyabban fekvő (16) keresztrúdhoz vannak erősítve (1. és 4. ábra). A (8) betűemelők az alaplemez fölött vannak elrendezve és egymásfölött három sorban fekszenek (4. ábra). A betűemelők hátsó végükön lazán vannak összekötve a függőleges (20) lemezzel (4. ábra), mely a gépen keresztben áthalad. A betűemelők mellső végükön a (21) lemezben lévő függőleges hasítékokban vannak vezetve. A betűemelőknek és a (20) lemeznek laza összeköttetése céljából a lemez pl. több függőleges hasítékkal van ellátva és a betűemelők alsó élükön kiugrásokkal bírnak, melyek, ha a betűemelők a (20) lemez hasítékaiba bevezettetnek, a (20) lemezhez a hasítékok alsó részén megerősített tartólemezkék által helyzetükben megtartatnak. A (20) lemez a rajzon föltüntetett kivitelnél a vízszintes (40) rúdhoz van erősítve, mely a (41) karokkal van kapcsolva (1. és 5. ábra). Ezen karok a (14) állványrudakból előrenyúlnak és az alsó (5) szegmensek alsó végéhez, valamint a (16) rúdhoz vannak erősítve. A betűemelőket támasztórúgók, pl. a (22) lemezrúgók alakjával bírhatnak, melyek a (21) lemez hátsó falához vannak erősítve és szabad végeikkel a (8) emelőket fölfelé szorítják.