48619. lajstromszámú szabadalom • Szájkosár lovak számára

Megjelent 191Q. évi április hó 39-én . MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI JBh HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48619. szám. X/e. OSZTÁLY. Szájkosár lovak számára. NEUMEISTER CARL GYÁROS LÚBBENBEN. A bejelentés napja 1909 jnlius hó 3-ika. Ismeretes dolog, hogy némely lónak az a rossz szokása van, hogy az alsó állkap­csát vagy alsó fogsorát a jászol szélére teszi, a száját kinyitja és hallható hörgő zaj kíséretében gyomrából levegőt fúj ki. Az ilyen ló rosszul rágja meg és emészti az abrakot és ezáltal erőben és értékben veszít. Jelen találmány ezen bajon egy száj­kosárral segít, mely megakadályozza, hogy a ló fogaival a jászol szélére vagy más tárgyra támaszkodhassék és így a ló az abrakot csakis ajkai segítségével veheti magához. A mellékelt rajzban az 1. ábra a szájkosár távlati képét, a 2. ábra pedig a szájkosarat egy lovon alkalmazva mutatja be. A szájkosár az (a) fölső és (b) alsó sza­lagvas gyűrűből áll, melyek egymással a (c) szalagvasak utján vannak összekötve. A (b) alsó gyűrűn (d) vaspálcikák vannak megerősítve. A szájkosár felcsatolása az (e) szíj segítségével történik, mely az (a) fölső gyűrűről indul ki. A fölső gyűrű lazán fekszik a fejen és ép annyira bő, hogy a fejen keresztül nem csuszhatik. A gyűrűk bőrrel vannak bevonva és egymástól oly távolságban vannak, hogy a (d) pálcikák az (a) gyűrű legfölső helyzetében is a ló száján alul érnek. A (b) alsó gyűrű egyik ol­dalán nyitott, hogy a ló szájának mozgásait evés közben ne akadályozza. Ezen nyilást esetleg az (f) szíj tegítségével bekeríthetjük. Azátlal, hogy a (d) pálcikák a szájon alul érnek, az állat kényszerítve van az abrakot nyelvével illetőleg ajkával megra­gadni. Ha az alsó állkapcsát akarja a jászol szélére tenni, akkor a fölső gyűrű a hom­lokcsontjához és állához ütődik úgy, hogy az állat kénytelen az odatámaszkodást abbahagyni. A szájkosár gyakori haszná­lata után az állat ezen rossz szokásától elszokik, a nélkül, hogy. a szerkezet őt meg­sérthetné. SZABADALMI IGÉNY. Szájkosár lovak számára, azáltal jelle­mezve, hogy egy, a ló homlokcsontján alul lazán fölfekvő fölső szalagvasgyűri­ből és egy alsó nyitott szalagvasgyű­rűből áll, melyek egymással a (c) szalag­vasak segítségével szilárd összeköttetés­ben állanak, s az alsó gyűrűben a 16 száján alul érő (d) vaspálcikák vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom