48607. lajstromszámú szabadalom • Lábhajtású kalapács

Megjelent 191Q. évi április hó 29-én. MAGY. fg^ KIR. SZABADALMI jBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48607- szám. XVl/d. OSZTÁLY. Lábhajtású kalapács. SCHWARZ IGNÁTZ ASZTALOS ARADON. Pótszabadalom a 46621. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1909 május hó 12-ike. A törzsszabadalom tárgyát képező kalapácsnál az ütés a lábító lenyomása alkalmával emelőhatás által lökésszerűen méretik és a kalapács fölemelt helyzetébe részben a működtető rúd súlya, részben pedig a lábítót terhelő súly által vitetik vissza. Ez az elrendezés nem bizonyult minden esetben célszerűnek, mert a lökésszerűen mért ütés egyenletlen volt és a kalapácsnak, valamint a lábítónak eredeti helyzetébe való visszatérésére ütéseket okozott. Jelen találmány tárgya oly lábhajtású kalapács, melynél a lábtó lenyomásánál a kalapácsrudazat segélyével fölemeltetik és egyúttal egy a kalapács és az állványzat közé befogott rúgó megfeszíttetik, míg a lábító elengedésénél a kalapács az ütést részben önsúlya, részben pedig a megfeszített rúgó hatása alatt méri. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező kalapács foganatosítási alakja az 1. ábrán oldalnézetben van föltüntetve; a 2. ábrán a rudazat egy részét mutattuk be. Az (1) lábítórúd, mely kétkarú emelő gyanánt van kiképezve, a (2) tőkéhez erősített (D) tartó végpontja körül elforoghat. A lábítórúdnak a lábítóval ellentétes vége a (4) vonórúd útján az (5) bakban ágyazott (6, 7) kétkarú emelővel van összekötve. Ezen emelő (6) karja végén több furattal bír, melyek segélyével az emelő helyzete és a kalapács emelésének mértéke változtatható. A (6, 7) emelő (7) karja csuklós összeköttetésben áll a (8) közvetítőrúd villás alsó végével (2. ábra). A (8) rúd fölső végén a (9) kampók vannak kiképezve, mely (10) csukló alsó végén kiképezett (11) karimát körülfogják. A (10) csukló fölső villás vége a (12) bakban ágyazott és kétkarú emelő gyanánt kiképezett (13) kalapácsrúddal csuklósan van össze-kötve. A (6, 7) emelő (7) karja az állvány helytálló (14) alsó részében van vezetve. A (14) állványrész kisebb átmérőjű fölső végére szabadon forgathatóan van föltolva a fölső (15) állványrész, mely a (12) bakhoz erősített (16) rúd útján forgatható úgy, hogy az ütés helye szabályozható. Az (5) bak és a (13) kalapácsrúd között a (17) rúgó van elrendezve. Az (1) lábítórúd lenyomásánál a (4, 6, 7) rudazat közvetítésével a (8) rúd lefelé huzatik és a (13) kalapácsrúd fölemeltetik. Eközben a fölemelkedő kalapácsrúd az alsó végén helytállóan elrendezett (17) rúgót megfeszíti. A lábító elengedésénél a kalapács részben önsúlya, részben a (17) rúgó hatása alatt az üllőre csapódik. Az ütés ereje a (4) vonó-