48592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő szárítására
— 2 egy 10° C-ra hűti le, körülbelül 20 5 kg. ellennyomással dolgozik, ha a vizet 27°-ról 10°-ra hűti, tehát igen gazdaságos viszonyok között működik. A levegő, a hűtőtornyot körülbelül 4° C hőmérséklettel és ms -kint 0-7 g. vagy kevesebb nedvességgel hagyja el. A csatolt rajz 1. ábráján a találmány szerint szerkesztett berendezés hosszmetszete, 2. ábráján keresztmetszete látható, a 3. ábra a tornyok között alkalmazott csőkapcsolat részlete. (2) az első hűtőtorony, melynek négy (3) kamarája van, ezek közül mindegyiknek bádogból vagy más alkalmas anyagból készült (4) légvezetékei vaniiak. Eme (4) légvezetékek fölső végeiken előnyösen njútottak és a szabadon álló (5) födéllel vannak védve. A légvezetékek hossza tetemes, fölső végeiken pedig előnyösen (6) porlasztókkal vannak fölszerelve, melyekbe a vizet a (7) •csövek, vezetik be. Ez a porlasztó a levegőből a nagyobb fertőzményeket leválasztja és ezenkívül a levegőt kissé le is hűti. A légvezetékek alul a (8) fölfogó lyukakban végződnek, hol a szenyes víz összegyűlik és honnan azt elvezetjük. A légvezetékek alsó részei a (3) kamarák alsó részeihez vezetnek és a bevezető nyílások előnyösen (9) ventilátorokkal vaniiak fölszerelve, melyek a levegőt a légvezetékből a porlasztók által kifejtett ellenállással szemben az adott esetben (10) közf álak által képezett kamarákba szorítják. A hűtőkamarák alsó részein, a ventilátorokkal szemben a levegőnek fölfelé való terelésére (11) terelőlemezek vannak alkalmazva. Mikor a levegő fölemelkedik, azt a rácsszerkezet szétosztja, mely a megrajzolt foganatosítási alaknál körkeresztmetszetű <12) rudakból van összeállítva és oly célból, hogy ne rothadjon impregnálva van, de lehet a terelőlemezeket bármely tetszőleges elrendezésben is alkalmazni. Ezeknek a terelőlemezeknek az a hatásuk, hogy a fölemelkedő levegő és a leszivárgó víz vagy sóoldat között lehetőleg nagy érintkezési fölületet létesítenek. A torony fölső részén a levegőt (13) cső a (14) ventilátorokhoz, (15) elágazó csövekhez és ezeken a (2a) hűtőtoronyba szállítják. A (15) elágazó csövek (17) szelepekkel vannak fölszerelve (3. ábra), melyek segélyével a hűtőtornyot a fagyasztó épület ventilátoraitól elzárhatjuk, mikor a külső levegő a nyitott (18) szelepeken közvetlenül eme ventilátorokhoz áramlik. A hűtőtoronyba a vizet (19) szivattyú (20) csövön a torony fölső részéhez emeli és a (21) csövek egy során vezeti át, melyek alacsony hőmérsékletre' lehűtött ammóniákat tartalmaznak és a vizet közel fagyás pontjáig lehűtik. A lefolyó víz a (23) tartályban gyűlik össze, mely a légkamrák és ammóniákfenék között választófalat alkot és melyben közel a hűtőkigyókig érő állandó vízszint tartunk föl. A tartály (24) feneke hullámos a hullámokból a víz számos (25) csövön a nyitott (26) teknőkbe megy. A hullámos 'tartály -fenék és hosszú csövek alkalmazása azért előnyös, mert a levegőt igen hatásosan hűtik. A tartály és a rácsszerkezet között légtért kell hagyni, hogy a levegő akadály nélkül juthasson a (13) elvezető csőbe, mert az ebben a térben levő köd vagy vízpor a levegő szabad átáramlását ezen a téren akadályozná. A tartályból a teknőhöz menő csövek a levegő átáramlását semmi tekintetben nem gátolják és minthogy zeg-zúg vonalban vagy lépesőszerűen vannak elrendezve, igen erős hűtőhatást fejtenek ki. Mint azt már említettük, a lefelé folyó vizet a rácsszerkezet vagy terelőlemezek a légkamrában rendkívül finoman szétosztják és a vékony áramokban fölemelkedő levegő a vízzel ennek következtében bensőleg ke verődik úgy, hogy minimális vízmennyiséggel maximális hűtőhatás gyakorolható. A viza fölül nyitott teknőkből egyenletesen folyik lefelé, a rácsszerkezet egyenletesen elosztja azt, a víz a torony fenekén (27) gyűjtőmedencékben .összegyűlik, honnan a (27) a csöveken a (19) szivattyúba megy, mely a vizet újból a toronyba emeli. A szivattyúhoz vezető (28) cső a berendezés üzembe hozatalára szolgál. Minthogy a rácsszerkezeten lefolyó víz a nedvesség
