48557. lajstromszámú szabadalom • Újítás ébresztőórákon
Megjelent 191Q. évi április hó 2 5-én. MAGY. gfet Kia SZABADALMI jBH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48557. szám. VII/o. OSZTÁLY. Újítás ébresztőórákon. SCHLENKER ÉS KIENZLE CÉG SCHWENNINGENBEN. A bejelentés napja 1909 julius hó 31-ike. Jelen találmány tárgya ébresztőóráknak oly különböző foganatosítási alakjai, amelyeknél a harang állványának és a harang csészének elhagyhatása céljából az ébresztőmű az óra szekrényéinek belsejébe, még pedig a szekrény háts,ó falára akként van helyezve, hogy az; éibreisiztőkalapácsi a szekrény hátsó falának kiemelkedő részére mérhet ütéseket. 'A szekrény hátsó faláin ezen célból a befelé előálló léceket, sarkokat vagy hasonlókat alkalmazunk1 , lehet azonban ezen hátsó fal anyagából dudorodásokat kiképezni, amelyek! az ébresztőkalapács ütéseit határolják. A találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alakját a mellékelt rajz tünteti föl, amelyen az 1. ábra az ébresztőóra hosszmetszete, a 2. és 3. ábra egy kengyelalakú ütköző fölülnézete és hosszmetszete, a 4. és 5. ábra egy szögletvasalakú ütköző fölülnézete és hosszmetszete, míg a 6—11. ábra ily ütközőberendezések különféle foganatosítási alakjai. Az (a) ébresztőkalapács, mely az ébresztő jelek leadására szolgál, az óraszekrénynek belsejében a szekrény hátsó fala mentén lefelé van görbítve (lásd 1. ábra) és a szekrény hátsó (c) falához erősített kiemelkedő (b) részhez ütközik;. A 2. és 3. ábrabeli foganatosítási alaknál a (c) falra félköralakúan legörbített (d) hevederek vannak szögecselve;. Természetes, hogy ezen szögletvasak sarkosan is kiképezhetők, azonban a 2., 3. és 6—11. ábrabeli foganatosítási alakok annyiban előnyösebbek a 4., 5. ábrabelinél, amennyiben ez utóbbinak (e) ütköző lemeze, mely a szekrény hátsó (c) falából van kigörbítve, e faiban egy (f) nyílást alkot, amelyen át az óramiibe por hatolhat. Ámbátor ezen foganatosítási alak a gyakorlat szempontjából és tekintettel az előállítási költségekre igen célszerű, a fönti hiány által azonban ezen előny ellensúlyoztatik. A 6. és 7. ábrabeli foganatosítási alaknál az ütközőt egy (zl pecek, vagy egy (g) earokvas, a 8. és 10. ábrabelinél pedig egy befelé álló (k) dudorodás alkotja. jA 9. ábra szerint az ütközőt egy,, a (c) fal megfelelő nyílásába forrasztás útján kiképezett (h) hüvely alkotja. Az előállítás, célszerűsége és egyszerűsége szempontjából a 8. és 10. ábrabeli foganatosítási alak a legelőnyösebb, amennyiben ennél a hang magassága szabályozható, t. i. a hang annál mélyebb,
