48544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formiátok előállítására
Megjelent 1910. évi április hó 19-én. MAGY, KIH. SZABADALMI jBgr HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48544. szám. IV/h/l. OSZTÁLYEljárás formiátok előállítására. RUDOLPH KOEPP & C° CÉG OESTRICHBEN. Pótszabadalom a 47224. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1909 március hó 23-ika. Elsőbbsége 1904 március hó 7-ike. A törzsszabadalomban ismertetett eljárás- 1 sal végzett további kísérletekből kitűnt, 1 hogy az ezen szabadalom leírásában szükségesnek jelzett nagyobb mennyiségű víz alkalmazása, valamint a használt oldatoknak a forrpont fölé való hevítése lehetővé teszi az alkáliáknak nemcsak hydroxydok, hanem vegyületeik egész sorozata alakjában való használatát, valamint az alkáliák helyett a földalkáliáknak előnnyel való alkalmazását is. A szénoxydgáznak általunk először megfigyelt nagy affinitása a túlhevített vízhez, mint ezt a törzsszabadalom leírásában kifejtettük, szabad hangyasavnak átmeneti képződését idézi elő, amely gyengébb savak> mint pl. szénsav, vegyületeiből képes azokat kihajtani és ilyen módon közvetlenül for- ( miátokat alkotni. Alkáliáknak erősebb savakkal alkotott vegyületeiből, pl. nátriumszulfátból közvetett uton szintén előállíthatunk egyetlen műveletben formiátokat, ha azt vizes oldatban, egyenértékű mennyiségű mésztejjel keverve túlhevített állapotban szénoxyddal kezeljük. Sima reakció lefolyással nátríumformiát és gipsz képződik. Természetes, hogy előbb földalkáliformiátokat is állíthatunk elő és ezeket hozhatjuk cserebom-1 lásba szulfátokkal. Az eljárásunkkal elért hatás új és meglepő. Igaz ugyan, hogy Bertbelot 1856-ban [Ann. de chin. et phys. (3), 46 k.] már kimutatta, hogy a szénoxyd nedves alkálikarbonáttal reakcióba lép; ő 220 C°-on üveglombikban dolgozott, amiből kitűnik, hogy masszájának megnedvesítéséhez csak annyi vizet használt, amennyit a reakció igényelt (K3 C03 •+• 2C0 + H2 0 = 2. HCOOK + COa ) és amennyi a formiátmolekulába belépett, mert különben 20 atm. és még magasabb nyomásra kellet volna számítani, amelyet üveglombik ki nem bír, Ő tehát velünk ellentétben nem dolgozott vizes karbonátol( datokkal és természetesen nem is ennek forrpontja fölött. Ő 10—15 óra alatt karbonátjának néhány százalékát alakította át, míg mi a törzsszabadalomban ismertetett munkamenetnél, ha 20 B°-ú nátronlúg helyett 40%-os szódaoldatot használunk és a szénsavat időközönként kifuvatjuk, legfeljebb két óra alatt a szódának formiáttá való teljes átalakulását érjük el. Az ilyen eredmény Berthelot szerint lehetetlen. Ugyanez áll a földalkáliákra is. Ezekre
