48536. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a köztávolság beállítására egyes betűket öntő gépeknél
akkor kapunk, ha az említett különbséget | a közdarabok számával elosztjuk. | Ezen osztás végzésére az ismert lyukasztógépeken rendesen egy második számlálóműdet r endeznek el, mely a lyukasztott sorban tartalmazott közök szamát följegyzi. Ezeknél a gépeknél a szedőnek osztást kell végeznie és a kapott hányadott megfelelő lyukasztások által oly módon kell jeleznie, hogy azután az öntőgép az illető sor közdarabjainak öntésénél megfelelően vezéreltessék. Azonban oly lyukasztógépek is ismeretesek már, melyeknél! a sorfölösleg szétosztását önműködően végezhetjük. Ezen esetben a szedőnek egyáltalán nem kell a sorok helyes arányosításával törődnie, hanem csak a kéziratban előírt szavakat kell ! egymásután lekopogtatnia és ha a g%íiarangjelzés vagy hasonljó által azt mutatja, hogy a sor végéhez közeledik, akkor a szedő oly fogást végez, mely által a lyuknsrtogép összes részei kezdeti helyzetbe visszavezettetnek, miközben a gép a kívánt osztást végzi ás azokat a lyukakat csákozza, melyek az öntőgép megfelelő vezérlésére szükségesek. Emellett már moist egy nehézség lép fól, melynek kiküszöbölése a jelen találmány főcélja. Minthogy ugyanis a mindenkor kapott sorfölösleg nagysága és á szóközök száma nem áll okozati összefüggésben egymással, ennélfogva le két értékből a hár nyad csak néhány kivételes esetben fej az- ^ hető ki a választott egység egész számaival. Minthogy azonban az arányosítást megszabó lyukak mindig csak egész egységek számait, vagy1 , egységek meghatározott részeit adhatják meg, ennélfogva mindenkor az egységek azon egész számát kell választani, mely a kapott hányad valódi értékéhez legközelebb áll; e föladat teljesítése aránylag bonyolult szerkezetet tesz szükségessé1 . A találmány értelmében tehát a lyukasztógép csak egy sorho sszszámlálóművel és egy szóközszámlálóművel van ellátva, míg az osztószerkezet el van hagyva. A lyukasztógép tehát a sorlyukasztás befe| jezésénél nem csákoz úgy, mint eddigelé | oly lyukakat, melyek közvetlenül azon arányosítási részéfrtéket adják meg, amelyet az illető sor mindegyik közdarabjának szélességéhez az öntésnél hozzá kell adni, hanem a lyukasztógép1 egyrészt oly lyukakat csákóz, mélyek a sorfölösleg nagyságátadják meg, tehát oly értéket, mely mindenkor egész egyséígtek^el fejezhető ki, másrészt oly lyukiakat, jnélyek csak a közök számát, tehát szintéül mindig egész számokat adnak meg. Az osztó szerkezet az ilyf ajtajú gépeknél az öntőgép egy részét képezi és azzal a résszel van összekötve, mely az öntőforma betütörzs részének szélességét határozza meg. Ez a rész az alábbi leírásban példaképen választott, úgyenevezett Monotypegépeknél az úgynevezett formalapból, egy tolattyúból áll, mély az öntőforma betütörzsr észébe lép és beállításához képest az öntőforma bet ütörzsr észének szélességót megszabja. Az osztószerkezetnek tehát az a föladata, hogy a sorfölöslegnek az egyik lyukasztás által jelzett nagysága és a közdar raboknak egy másik lyukasztás által jelzett száma között a hányadot képezze és a formalapot a hányad nagyságának megfelelően beállítsa. Az alábbi leírás egy ily osztószerkezet kiviteli példájának magyarázatára szorítkozik és így ismertnek tételezi föl azt a lyu-I kasztógépet, mely a betű jellyukakon kívül mindegyik sor részére még oly lyukakat állít elő, melyek a sorfölösleg nagyságát és a iszóközök számát adják meg, továbbá ismertnek tételezi föl az öntőgépet, melyet s regiszter sávban levő betű jellyukak ismert módon akképen vezérelnek, hogy rendes szedést állít lelő. ^ feltüntetés céljára példa gyanánt az ismert Monotyp-gépet választottuk és a csatolt rajzokon laz 1. ábra a találmány szerinti berendezéssel ellátott teljes öntőgép fölülnézete; a 2. ábra a gép azon részeinek nagyobb léptékben rajzolt fölülnézete, melyek a fönt említett célra átalakíttattak; a
