48534. lajstromszámú szabadalom • Berendezés permutációs és egyéb zárakon

"• »« WHPMWJLCFytB^JQQjJJfi-' "*• — É szánrész, ha a nyelv eltolatik, rúgójának ellenére hátra szoríttatik. A főkulcsrekesztők beállítható forgáspontokkal vagy azok nélkül szerelhetők föl. Ha a főkulcsrekesztők a rendes rekesztők módjára beállíthatók, akkor két tétel (15, 15') támasztólemezt alkalmazunk (5. ábra), melyek mindegyike megfelelő (8a, 8b) peckekkel vezettetik. Az alsó támasztólemezek a (8a) pecek mentén résükben elcsúszhatnak, de a (8b) pecek becsavarása által rögzíthetők, míg a fölső lemezek a (8b) pecek mentén csúszhatnak el réseikben, de a szilárd (8a) pecek fejének meghúzása által rögzíthetők. Ilyen módon mindegyik rekesztőtétel forgáspontjait a' másik tétel befolyásolása nélkül állíthatjuk be vagy változtathatjuk meg. Ahol két tétel rekesz tőt alkalmazunk, ottan a zár vagy a két csoport permutációinak összegét vagy — egy kulcs alkalmazásakor, mely mindkét rekesztőtételt egyidejűleg működtetné — az egész sor permutációját teszi lehetővé. Két rekesztőtételnek egy kulccsal való alkalmazásakor a háromszögletes (14) tömb peckeihez viszonyítva úgy állítandó át, hogy a (12') és (12") szánrészek egymástól független mozgását megakadályozza, vagy pedig a szánrészeket másképen kell biztosítani egymástól független mozgások ellen. 6. ábra a találmány tárgyát kulcsnélküli zárra, pl. biztonsági zárra alkalmazva, sematikusan tünteti föl. A (20) tengely a pénztáron kívül lévő végein a rajzon föl nem tüntetett és a zárat működtető bütyöktárcsát hord. A (20) tengelyre a rajz értelmében több (21) excentertárcsa van ékelve, melyek azonban a gyakorlatban alkalmas hajtómű segélyével a (20) tengelytől függetlenül működtethetők. A találmány tárgyának az ilyen zárokra való alkalmazását azonban könnyebben érthetjük meg, ha a rajz értelmében a (21) tárcsákat a (20) tengelyre erősítettnek tételezzük föl. A rekesztők, melyek mindegyike egy (23) pont körül forog, a (22) vonalakkal vannak jelezve, végeik pedig, amelyek a záróréaszel működnek össze, a (21) pontnál fekszenek. Ha e (24) végek egy vonalba kerülnek,:

akkor a zárórész inűküdtethető. A (23) forgáspontok permutációk lehetővé tételére beállíthatók. Tételezzük föl, hogy a (20) tengely tárcsáival 30°-nyi elfordítás után jut a 6. ábrabeli helyzetbe, melyben a rekesztők (24) végei egy vonalba kerülnek. Ha már most a kombinációt úgy akarjuk változtatni, hogy a (20) tengelynek nem 30°-nyi, hanem 90°-nyi elfordítása legyen szükséges, akkor a rekesztők (23) forgáspontjait meglazítjuk, a rekesztők (24) végeit a zárórészen egy vonalban tartjuk és ezután a (20) tengelyt annyival forgatjuk el, amennyi a beállítandó kombinációnak megfelel. A (20) tejigely ezen forgása a rekesztőket (23) forgáspontjaikkal a (24) pont körül forgatja el, miközben a (23) forgáspontok a pontozott (25) íven mozognak el. Ha a (23) forgáspontok a kívánt kombinációnak megfelelő mértékben tolattak el, akkor rögzíttetnek, a zárórész pedig a rekesztők (24) végeitől eltolatik. A (20) tengelyt ekkor zérus helyzetébe vihetjük vissza, mikor is a zár működtetésre beállítva készen áll. Az 1. ábrában föltüntetett példánál a nyelvet a rekesztők elroncsolása után el lehetne tolni, mert ezek már nincsenek útban, akkor a (12) szánrész szabadon mozoghat hátra és a nyelv mozgását megengedi. A 7. és 8. ábráknál föltüntetett példáknál ellenben a rekesztők elroncsolása még nem vonja maga után a nyelv hátratolásának lehetőségét. Ezen foganatosítási példánál a nyelv működtetésekor a szánrészek vagy kombinációrészek pontosan határolt távolságra mozgatandók és ott rögzítendők. A rekesztők elroncsolása csak azt eredményezné, hogy a szánrészek szabályos helyzetükön túl tolódnának el, a nyelv azonban zárt helyzetben maradna. A 7. és 8. ábrában a (30) és (31) rekesztők a (32) és (33) támasztólemezeken foroghatnak el, melyek a (35) és (35') állítócsavarokkal össze működő (34) réseik révén egymástól függetlenül állíthatók be. A (35) csavarok a lemezek eltolása és beállíthatása