48526. lajstromszámú szabadalom • Újítás vetélőkön

függ, mimellett (25) mellső oldala a görbület fölött a (36) toldat mögött kis távolságban távolságban halad, mint ezt a 4. ábra mutatja; emellett a görbület alsó (37) széle csaknem vízszintes. A lemeznek átlós mellső (26) széle a görbület (37) szélének síkját keresztezi és alatta áthalad és pedig körülbelül a fonalcsatorna közepében. A (13) és (14) falaknak szembenfekvő (38) lyukai a (39) tartócsapot (1. ábra) fogadják be, mely a fonalcsatornán is áthatol és pedig kevéssel a csatorna feneke fölött; ezáltal a fonal-" vezetőberendezés a vetélőben fogvatartatik. A (14) falból a fonalcsatorna fölső végén lehajlított (40) szárny a vetélőteat megfelelő kivágásába illik és a fonal vezetésére szolgál, amikor a fonal a fonalcsatornába helyeztetik. A berendezés fenekében a (41) súrlódópárna (1. ábra) van a (39) csap éB az alaklemeznek fölfelé hajlított (16) vége között megerősítve. A fonal e súrlódópárna fölött fut és a súrlódópárna feszítőberendezést képez. A súrlódópárna- a kopás után könnyen kicserélhető. A (13) falnak belső függélyesen álló széle meg van hosszabbítva és a (42) őrzőszerű rész képezi, mely befelé van hajlítva és a fonal fölött áll. A (42) őrzőnek (43) csúcsa csaknem a szembenfekvő (14) falhoz fekszik, miáltal a fonal belépésére szűk átbocsátás képeztetik. A fonal belépésének elősegítésére az őrző fölső (44) széle csúcsa felé le van ferdítve úgy, hogy a fonal könnyen tovacsúszik. Az őrzőnek alsó (45) széle görbületben halad úgy, hogy az őrző egy kampó külsejével bír. Az őrző a fonalat akkor is helyes módon vezeti, ha a fonal nem vezettetik közvetlenül a vetélő fogyasztó szeméhez. A fonal általában a (20) lemezen át a (30) fejre csúszik és azután a lemez alá vezettetik, melynek lefelé görbített és átlós (26) széle a fonalat tökéletesen megfogja, lenyomja és azután a (34) görbület fején és csúcsán át a görbület alá vezeti; mindez az új cséve behelyezése után az első vetélőütésnél vagy dobásnál következik be. A fonal most a (34) görbület és a (42) őrző alatt, valamint a ferde (5) fölületen a fonalcsatornábíin fekszik. A vetélő következő dobásánál a fonal a (27) szarv fölé huzatik, ezután a (80) fej (53); széle és a (28) toldat alá vezettetik, ahonnét a fonal a (4) hasítékba és a (7) fonal vezetékbe kerül. Ennél a vetésnél a lemez (26) és (25) szélei a fonalat a vetélőben előre-, a görbület (36) toldatától elvezeti úgy, hogy a fonal a görbület mögött nem akadhat meg, vagy a görbület és ennek csúcsa közé nem szorulhat be. Ennekfolytán a fonal, , mi után a görbület alá vezettetett, egy esetben sem kerülhet a (36) toldathoz oly közel, hogy visszacsúszik éa a görbületről leesik. Á (42) őrző a' vetélőben lévő cséve csúcsá: boz lehető közel van elhelyezve, miáltal az új fonal részére biztos ellenőrzés képeztetik. E fonalvezetőberendezésnél a fonalnak a második vetésnél föltétlenül a szembe kell vettetnie, ha az első vetésnél a görbület alatt körül vezettetett, miután telt cséve helyeztetett be. A fonal leszorítása és a (20) lemez mellső (26) széle által hátrafelé való mozgatása nagy jelentőséggel bír, minthogy a (26) szél az alsó (37) szél síkja alatt fekszik és emellett a fonalnak lefelé kell haladnia és a fonal a görbület fölső széléről lecsúszik. A fonalvezetőberendezés két részből is készíthető, mint ezt a rajzok 9 — 13. ábrái mutatják. Ebben az esetben a (46) rész (12. ábra) hátsó fala a (20) lemezt tartja, mely átlósan futó (24) széllel, mellső (25) széllel és lefelé görbített, hátrafelé átlósan terjeszkedő (26) széllel bír, míg a (47) rész (13. ábra) mellső szélén a (30) fejet tartja, mely (34) görbülettel és a meghajlított (27) szarvval bír, mely (28) toldatban végződik. A (47) rész hátsó fala (48) váj lattal bír, mely a függélyesen álló (42) őrző csúcsának befogadására szolgál; az őrző a fonalcsatorna fölé -nyúlik, ha a két rész egyesíttetety. A 9. ábra a két részt egyesítve és a vetélőbe való behelyezés után mutatja. A két rész egyesítése céljából az egyik (47) résznek falai a (46) rész falai közé tolatnak (11. ábra), mire a (47) rész lefelé forgattatik és pedig egészen a (49) ütközőig, mely forgáscsap gyanánt szolgál, míg az (50) fenék a (46) rész (51) fenekére fekszik (10. ábra). Az eképen egyesített részek ezután a veté-