48520. lajstromszámú szabadalom • Betűöntőgép

^ 7 _ tetik és az alakmástömbök, mint már említettük, a födő lemezről kissé eltávolíttatnak úgy, hogy most a betűk az - alakmásoktöl megszabadulnak. Ezután a (36) sin éle a betűk lábába ütközik, miáltal a betűk a (28) peckektől elkülöníttetaek és e közben a 6. ábrán látható helyzetbe emelt billenthető tartály hasitékaiba esnek. Most ezen tartályt lesülyésztjük és a (97) ütköző segélyével fölbillentjük úgy, hogy a betűk a (98) csatornákba esnek, melyeken át a (99) szekrények hasítékaiba továbbíttatnak, melyekben a (106) záró kilincsek (107) fölső nyúlványaira fekszenek. Ha azonban az öntőgépet nem szedőgépekkel összeköttetésben alkalmazzuk, a betűk, mint említettük, továbbító kerekek segélyével a csatornákból eltávolíttatnak. Mihelyt a (99) szekrények a szedőgépet elérték, a (104) keretnek (111) ütközője az alaktárcsa vagy görbe sín segélyével, melynek hatása alatt az ütköző áll, leszoríttatik, minek folytán a kilincsek a (110) rúgó nyomását követhetik és fölső (107) nyúlványaik a szekrények hasítékait elhagyják. Egyidejűleg azonban a kilincsek alsó (108) nyúlványai a szedőgép (109) készlettartásának üres csatornáiba hatolnak, míg a töltött csatornákban lévő betűk a kilincsek forgását megakadályozzák, minek folytán az illető betűk a (99) szekrények hasítékaiban maradnak. Ha azonban a készlettartály csatornája nincsen betűkkel megtöltve, a (108) nyúlvány a csatornába lép és a betű a (99) szekrény említett nyúlványaira esik. Ha ezutáu a (111) ütközőt az alaktárcsa vagy görbe sín szabadon bocsátotta úgy, hogy a (99) szekrény a legközelebbi szedőgépig mehet, a (108) nyúlvány a kéazlettartály csatornáját elhagyja, mire a betű ezen csatornába esik. Mint a 8. ábrából látható, a végnélküli lánc egy sor ilyen készlettartályt lát el betűkkel; azok a betűk, melyeket a készlettartály nem vesz föl, egy ezen célra szolgáló tartályba jutnak vagy ismét az olvasztó tégelybe vezettetnek vissza. A leggyakrabban előforduló betűk számára a készlettartályokban kettős csatornák lehetnek elrendezve és ezen betűkből minden egyes öntés alkalmával egyszerre két betű állítható elő. Ezen esetben ismert módon kilincsek vannak elrendezve, mefyek a betűket a második csatornákból csak akkor bocsátják ki, ha az első csatornának betűkészlete elfogyott. A szedőgép főcsatornája tehát ekkor a legközelebbi szedőgéphen lévő ugyanazon betűnek megfelelő kettős csatornának megfelelő helyzetben van úgy, hogy mindegyik forma átlag ugyanoly számú betűt szolgáltat. Ha az alakmáatömbök egyik oldalon két vagy több alakmást tartanak, a kevéBbbé fontos betűk formái két vagy több különböző, de ugyanazon nagyságú betű váltakozó öntésére alkalmazhatók ; az alakmástömböknek ez esetben az egymásra következő öntések között beállíthatóknak kell lenni, míg az elosztó berendezés, mint föntebb említettük, úgy van elrendezve, hogy a különböző betűk a (99) szekrények különböző hasítékaiba továbbíttatnak. Ha az öntendő betűk sorának hossza túlságosan nagy arra, hogy az egész sor egyetlen egy kertben előállítható legyen, akkor természetesen a gépek részeit kettősen lehet elrendezni és azok mindkét felét azonos módon lehet működtetni. Ez esetben a gép egyik fele a gyakrabban előforduló betűk előállítására, másik fele pedig a ritkábban alkalmazásra kerülő betűk előállítására lehet berendezve; ezen két betűnem betűi ugyanazon szekrény vagy szomszédos szekrények csatornáinak különböző soraiban továbbíthatók, föltéve, hogy végnélküli szekrény láncból álló továbbító szerkezet nyer alkalmazást. Példaképen három vagy több gépet is lehet hasonló módon hajtani. Az öntött betűk eltávolítása után a (73) alaktárcsák a (74) görgőket úgy befolyásolják, hogy először a (32) alakmástömbök a (27) födőlemezhez, majd a födőlemez a kocsihoz szoríttatnak, míg csak az alakmások ismét a formatömbökhöz nem támaszkodnak, mire az egesz kocsi a (19) kiöntő csatorna torkolatához szoríttatik. Az