48495. lajstromszámú szabadalom • Cipővarrógép

a hurok anyagát szolgáltató vagy előre irányuló lökete és a tű visszamozgásának első része folyamán a szálnak egy részét elvonja, a (40) ütköző van elrendezve, mely a segédszálfölvevőnek sülyedését határolja és mely ezen célból a segédszálfölvevőnek (34) emeltyűjén elrendezett, elállítható (41) ütköző csavarral működik együtt. A (40) ütköző és a (41) csavar a főszálfölvevő sülyedéséhez és a száltartó karnak a szálat szolgáltató löketéhez viszonyítva, akként vannak elrendezve', hogy a segédszálfölvevőnek sülyedő mozgása megszűnik, még mielőtt a száltartó karnak a szalat szolgáltató lökete kezdetét veszi. Ennek következtében a segédszálfölvevő a főszálfölvevő sülyedésének első része és a huroknak a tűre való fektetése közben a szálra húzást gyakorol ugyan, de ez a húzás még idejekorán megszűnik és így a szálnak a száltartó karról valló elvonása meggátoltatik. A főszálfölvevő különben ismert módon működik, nevezetesen fölfelé irányuló lökete közben szálat fejt le a készletesévé-. TŐI, hogy azután, sülyedése közben, a szálat a tűnek átadja és pedig oly mértékben, hogy a tű a varratnak megelőző hurokjára húzást fejtsen ki és azt megrövidítse. Hogy már most a tűnek ezen, a húrkot rövidre húzó hatását módosítani lehessen, a találmány szerint a gép állványába elállíthatóan beszerelt (42) ütközőt rendezrzük el, mely a segédszálfölvevőnek megemelkedését határolja. Világos, hogy a (42) ütköző csavarnak elállításával megváltozik a hurkosítótól a fő- és segédszálfölvevőn át a (39) görgőig terjedő szálnak hossza és ennek következtében az a szálhossz is, melyet, a szálfölvevő, sülyedése közben, a tűnek átad. Világos továbbá, hogy a (42) ütköző csavar elállítása folytán megváltozik a gép működési idejének azon része is, mely alatt a segédszálföl vevőnek (41) határoló csavarja, a segédszálfölvevőnek sülyedése közben, a (40) ütközőt eléri. Ennek elkerülése céljából a (41) határoló is elállíthatóvá van téve úgy, hogy a segédszálfölvevőnek sülyedését a gép működési idejének mindenkori kivánt pontjában lehet megszüntetni, f üggetlenül attól, hogy a (42) ütköző mily mértékben van elállítva. A segédszálfölr vevő (41) határolójának ezen elállíthatása egyúttal lehetővé teszi az öltést képző szerkezet működésének a megmunkálandó cipőnemek különböző volta folytán szükségessé váló módosítását is. A (43) ár (2. ábra) a szokásos módon a (44) ártartóra £1. ábra) van fölerősítve, mely az alább leírandó (52) előremenesztő tolattyún van elforgathatóan elrendezve. Az ár oly körív alakjában van meghajlítva (2. ábra), melynek középpontja SLZ ar forgási csapjában fekszik; a gép működése közben az ár már most az említett középpont körül, mely a tű lengési középpontjához képest mozdulatlan marad, ide-oda lengettetik. Az ár akként van elrendezve, hogy az a cipő vágásába hatol és az összevarrandó anyagrétegeket átjárja. Hogy már most az ár a vágás fenekéig érhessen, az anyagon a tű pályájába eső lyukakat szúrjon át, egyúttal azonban a talp oldalát a vágás fenekén ne érintse, találmány szerint a tűénél kisebb görbületi sugárral bír, lengési tengelye pedig a tűnek lengési tengelye mögött és alatt van elrendezve. Az ár ily elrendezésével járó előnyök vilár gosan láthatók a 23. ábrából, mely vázlatosan szemlélteti az árnak a munkadarabba való behatolásának módját és az árnak és a tűnek viszonylagos mozgási pályáját. Az árnak mozgási pályája a tű pályáját, abbaji a pontban, melyben az ár és a tű a munkadarabon átjárnak, majdnem érinti, minek folytán az ár segélyével létesített lyuk a tűvel egy vonalba esik. Világos* hogy ily elrendezés mellett az ár beljebb hagyja el a vágást, mint abban az esetben, melyben az ár a tűvel központosán van elrendezve, minek folytán az a vágás fenekét érheti, anélkül, hogy a vágás talpoldalát érinteaé. Ha az ár, mely a béltalpon, a fejbőrön és a rámán áthatol, a tűvel központos pályán mozgattatik el, akkor az ár a vágás mögött a talpba benyomódik és ha már most azt akarnók, hogy az ár a vágás fenekét a 4»