48493. lajstromszámú szabadalom • Gép talpak bevágására

_ 4 — be lehet állítani anélkül, hogy a külső bevágás szélessége megváltoznék. Úgy a vágó késnek (96) tömbjét (8. ábra), mint a hasító késnek (110) tömbjét (2. ábra) is, a (98, 114) csavarok oldása után, a kések élesítése céljából tartóikrjól le lehet szerelni, anélkül, hogy a kések beállítása azok tömbjében módosulna. A vágó késnek eredeti helyzete ismét helyreáll, ha a (96) tömböt (11. ábra) ennek (94) vezetékébe betoljuk mindaddig, míg a tömbnek vállalakú nyúlványa a (100) ütköző pecekhez nem ütközik. A (108) vezetéknek (2. ábra) görbevonalú kiképzése folytán a visszahelyezett hasító kés is eredeti állÉj^át foglalja el. A megmunkálandó talpat a függélyes irányban elállítható, (124)-nél (1. ábra) ágyazott (122) oszlopnak fölső végére fölerősített (120) munkapadra fektetjük. A (120) munkapad a (126) lábítós emeltyű lenyomása segélyével sülyeszthető, oly célból, hogy a talpat a gépbe adagolhassuk, ill. azt abból eltávolíthassuk. A lábítós emeltyűvel összekötött (130) rúdra ható (128) rúgó (2. ábra) a munkapadot rendszerint megemelve tartja. Hogy a munkadarab az előretolás folyamán az eddigi fogazott elemek használatával ellentétben meg ne sérüljön, a talpnak fokozatos előretolását a találmány tárgyán nál a bevágásnak (megfelelő (72) munkadarabszorító (14. ábra) és a munkadarab szélének (78) szorító ja végzik. A (72, 78) münkadarabszorítókat hordó (34) tartó (8. ábra) a kúpos (132) ágyázó csapok körül, a (120) munkapad fölött, afcra harántiránybán kilendíthető. A (34) tartó kilendítése a (30) főtengely (7. ábra) segélyével történik. A főtengely a (136) görbületi tárcsát (9. ábra) hordja, melynek (134)' görbületi hornyában a (137) görgő jár. Ezen görgő a (142) szilárd konzolban ágyazott (140) csap körül kilendíthető (138) forjgattyúra (3. ábra) van fölerősítve. A (138) forgattyú a (143) harántelem segélyével a (144) forgattyúval, ez pedig a (148) csuklós rúd segélyével (7. ábra) a (34) tartóval ván összekötve. A munkadarabot célszerű a megengedett legnagyobb sebességgel előretolni, hogy a gépnek teljesítő képessége lehetőleg foko( zódjék. Az aránylag egyenes lágyók- és | előrésznek megmunkálásakor tényleg elő| nyös a talpat nagy sebességgel előretolni, I ellenben a talp orrának megmunkálásakor ! rendkívül nehéz a talpat a szükséges mó-I don vezetni, amíg a gép a legnagyobb meg-I engedett sebességi fokkal jár. Ezért célszerű az előretolás sebességét a talp orrának megmunkálásakor csökkenteni. Ezt a találmány szerint a következő szerkezet segélyével érjük el: A (144) forgattyún (3. ábra) a (150) hasíték van kiképezve, mellyel a (148) csuklós rúdnak egyik vége kapcsolódik. A (148) rúd a (150) hasítékban csúszható (152) tömbbel van elforgathatóan összekötve. A (150) hasíték hossza akként van megszabva, hogy a (152) tömb a (140) csappal és a (148) rúdnak a (34) tartóval való csuklós összeköttetésével egy vonalba hozható. A (150) hasíték oly körív alakjában van kiképezve, melynek középpontja a (144) forgattyúnak föltüntetett, szélső jobb állásában a (148) rudat a (34) tartóval összeí kötő csapba esik. Ezen állás az előretolás kezdetének felel meg. A (34) tartónak előretolási lökete tehát akkor a leghoszszabb, amikor a (152) tömb a (150) hasítéknak fölső részében van. Mikor azonban a (152) tömb a (150) hasítéknak alsó végével kapcsolódik, akkor a (134) görbevonalú horony (9. ábra) segélyével létrehozott lengések lényegileg be vannak szüntetve. Ekkor a (34) tartó (7. ábra) nem lendíttetik ki és így a munkadarab sem tolatik előre. A (152) tömbnek (3. ábra) a (150) hasítékban történő elmozgását célszerűen a | kezelő szabályozza. Ezen célra a következő szerkezet szolgál: A rövid (154) csuklós rúdlnak alsó vége a (152) tömbnek forgási csapjával, fölső i vége pedig a (160) konzolban ágyazott ! (158) lengési tengelynek (9.- ábra) (156) | forgattyúkarjával (3. ábra) van összekötve. ! A (156) forgattyú az ugyancsak a (158)