48469. lajstromszámú szabadalom • Négyzetbevetőgép

magszekrény két szembenfekvő oldalfalán egy félhengeralakúan meghajlított (27) lemez fölső vége van megerősítve, míg a lemez alsó vége le van lapítva és a (20) harántléc egyik oldalán van megerősítve úgy, hogy a magszekrénybe helyezett magokat a (27) lemez csak a 6. ábrán teljes vonallal rajzolt (16) lyukakhoz engedi hozzálépni. A magoknak a lyukakhoz való terelésére a (27) lemez alsó végén egy a (27) lemezzel ellentétesen hajló, fölső végén a magszekrényben megerősített (28) lemez (5. ábra) alsó vége van megerősítve, melynek átbocsátónyílásához a magokat levezető (29) garat csatlakozik. A (20) harántléc alsó oldalán a (30) símítólemez van megerősítve, mely a (31) rúgó hatása alatt áll és alsó szélével a (14) tárcsára fekszik, azon célból, hogy a (16) lyuktól a fölösleges magokat elsöpörje. A (20) harántléc alsó oldalán továbbá a (17) fenéknyílás fölött egy (32) lemezrúgó van megerősítve, azon célból, hogy a (17) nyílás felé kerülő (16) lyukból a szem vagy szemek biztosan a (17) nyílásba vezettessenek. A gép használata a következő: Miután a magszekrényekbe magokat töltöttünk és az (5) fogantyút amellette elhelyezett és az (1) gerendára erősített (33) vezéríven (1. és 2. ábra) egy ismert rúgóspecek elrendezés segélyével oly módon rögzítettük, hogy a fogantyó az 1. ábrán rajzolt helyzetet foglalja el, a gépet a fogantyúsegélyévelannyira megemeljük, hogy a magtölcsérek alsó végei a talajról fölemeltetnek, mire a gépeta (4) henger által a kijelölt irányban előretoljuk, mindaddig, míg azon helyre jutunk, melyen vetés eszbözlendő. Az előretolás közben e vetőszerkezetek az 1., 4. és 6. ábrán rajzolt helyzetet foglalják el, melyben a tölcsérek alsó vége zárva van és a (17) nyílások fölött a <14) tárcsáknak üres lyukai fekszenek. A vetés helyére érve a gépet a talajra eresztjük le, mimelletta (9) rugók lehetővé teszik, hogy a talaj egyenetlenségei dacára az összes magtölcsérek a talajra feküdjenek. A gép leeresztése közben a (25) talpdarabok érintik először a talajt, mire a gép továbbsülyedésénél a (25) talpdarabok a reájuk hat© nyomás folytán a (23) könyökdarabokkal való csuklós kapcsolatuk következtében a merev (22, 23, 24) rendszereket oly módon forgatják el, hogy a (22) menesztőkarok a 4. ábrán rajzolt pontozott helyzetbe kerülnek, melyben a (7) magszekrények oldalfalhasítékának csaknemfölső széléhez támaszkodnak, míg a (24) lemezfalak kifelé forgattatnak (lásd a 4. ábrán rajzolt nyilat és a (18) magtölcsérek alsó végét nyitják. A (22) menesztőkarok a 4. ábrán pontozottan rajzolt helyzetbe való elforgatás közben az előttük fekvő (21) menesztőpeckek segélyével a (14) tárcsákat annyira elforgatják, hogy a következő, magot vagy magokat tartalmazó (16) lyuk a (17) lyuk felé kerül, melybe a magot a (32) rúgó benyomja úgy, hogy a mag a nyitott (18) magtölcsérbe esik. E művelettel egyidejűleg a (26) rugók megfeszíttetnek. Miután a gép a leírt módon a talajra feküdt, az (5) fogantyút a (33) vezérívből kikapcsoljuk és függélyes helyzetbe fölfelé forgatjuk, mely helyzetben a rúgós pecket a (33) vezérív (34) lyukába (1. ábra) hagyjuk becsattani. Ennek megtörténtével az (5) fogantyúra fölülről lefelé két kézzel nyomást fejtünk ki, mely nyomás a tulajdonképeni vetést eredményezi, amennyiben ezen nyomás folytán a nyitott (18) magtölcsérek a vetés helyén a fogantyúra kifejtett nyomás mértékében a földbe hatolnak és az előzőleg beléjük került magokat a földbe vezetik. A nyomás kifejtésének megkönnyítésére az (1) tartó alsó oldalán a (35) lábkengyelt erősíthetjük meg (3. ábra), melybe egyik lábunkat beillesztjük és így az (1) tartót lenyomjuk. A leírt vetési művelet befejeztével a nyomás kifejtéssel fölhagyunk, az (5) fogantyút az 1. ábrán rajzolt helyzetbe visszaforgatjuk és a vetőgépet megemelve a következő vetési helyre előretoljuk, hol a leírt művelet megismétlődik és így tovább, míg a bevetendő tábla végére érünk, mire a géppel megfordulunk és a következő sort vetjük. A vetőgépnek a vetés után yaló megemelése közben a (22, 23, 24) méfev