48465. lajstromszámú szabadalom • Készülék villamos mótorok indítására és megállítására

az egyik jobbirányú a másik balirányú j menettel bír. A tekercsrúgó külső végei jobbról vagy balról a (g) kapcsolókerék (p) peckére fekszenek. Az (m, n, o) és (r) kilincsek csapok körül lazán foroghatnak, mely csapok az (a) alaplemezbe vannak erősítve. Az (n) kilincs ugyanazon csap körül forog, mint az (o) kilincs és (nl) orral van ellátva, amely az (o) kilincs alatt fekszik. Ha tehát az utóbbit balra forgatjuk, akkor az az (n) kilincset magával viszi. Az (n) kilincs ellenben mindaddig, amíg az (o) kilincs a föltüntetett helyzetben fekszik, az (i) koszórú hornyaiba kapaszkodhatik, anélkül, hogy ezáltal az (o) kilincset mozgatná. Míg a többi kilincsek fogai mereven vannak elhelyezve, addig az (n) kilincs (n2) foga rugalmasan van megerősítve. Az (n2) fog az (n3) rúdon csúszik és vezetésére az (n) kilincs belső oldalán lévő hasíték szolgál. Az (n3) rúdra az (n2) fog két oldalán két (n4, n5) rúgó van tekercselve, amelyek egymás ellen hatnak és így az (n2) fogat rendesen a föltüntetett helyzetben tartják. Az (m) kilincsek, valamint az (o) és (n) kilincseknek mozgatására (t) és (u) szolenodiok szolgálnak, amelyeknek (tl) és (ul) magjai normális állása a (3. ábrában) van feltüntetve. A magok alul a (t2) és (u2) rudak révén az (m) illetve (o) kilincsekhez csatlakoznak, míg fölső végükre a (vl) és (v2) rugók hatnak, melyek közül a (vl) rugó a (tl) magot lefelé és a (v2) rúgó az (u2) magot fölfelé mozgatni törekszik. A (w) szolenoid gyanánt kiképezett relé (wl) magja a (w2) kontaktus emeltyűnek föl- és lefelé való mozgatására szolgál (3. ábra). A (w2) kontaktusemeltyű a (w3) helytálló kontaktussal vezető összeköttetésben áll és alsó állásában a (w4) kontaktusra fekszik, ellenben a legfölső állásában a (w5) kontaktussal érintkezik. A 2. ábrában a (w2) kontaktusemeltyünek némikép eltérő foganatosítási alakja van ábrázolva, amelyet később részletesebben ismertetünk. A (w3) kontaktussal az (x) kapcsoló működik együtt, mely az (xl) rúgó behatása alatt áll és alsó végén az (x2) szigeteiőtömböt hordja. Ez a föltüntetett nyugalmi helyzetben a (k) koszorú a (kO) foga és az (o) kilincs orra közö'tt fekszik, (yl) a mótor horgonya és (y2) annak mágnestekercselése. A találmány tárgyát tevő berendezés kapcsolása és az egyes részek összeköttetése a 3. ábrából minden további magyarázat nélkül megérthető. Az ismertetett berendezés működési módját első sorban az 1. és 3. ábra kapcsán ismertetjük, míg a 2. ábrában föltüntetett (w) relé foganatosítási alakját, mint már említettük, alább fogjuk ismertetni. A mótor indítása céljából a (z) főkapcsolót zárjuk és a (q) süveget a (ql) fogantyú segélyével balra forgatjuk, miután az (r) kilincset a (q2) horonyból kiemeltük. A szerint, amint a motort teljes vagy kisebb sebeséggel akarjuk járatni, a süveget mindaddig forgatjuk, míg vagy a (q4) vagy (q3) horony az (r) kilinccsel szembe nem kerül. Egyszerűség kedvéért tegyük föl, hogy a motort teljes sebbességgel akarjuk járatni, ekkor, mint már említettük a (q) süveget kb. 330°-kal balra forgatjuk és az (r) kilincset az (q4) horonyba fektetjük. A (z) főkapcsoló zárása után első sorban a mótor (y2) mágnestekercselésébe a következő áramkör útján jut áram. Pozitiv sarok, (z, y2, 1, el) a mellékáramkörű ellenállás három része, (el3, g2, 2, dl, 3, z) negatív sarok. A (q) süvegnek balra forgatásánál megfeszül az (sl) rúgó, amelynek belső vége a (q5) agyhoz van kapcsolva. A rugónak külső vége már most a (p) pecket és ezáltal a (g) kapcsolókereket balra magával viszi. A (g) kapcsolókerék akadálytalanul foroghat. A (k) koszorú (kO) foga az (x) kapcsolót fölszabadítja és ez a (w3) kontaktusra fekszik. Ennek következtében a (t) szolenoidba a következő áramkör útján jut áram. Pozitív sark, (z, 4, x, w3, w2, w4, t5) negatív pólus. A (tl) mag fölfelé huzatik és ennek folytán az (m) kilincs a (h) koszorú hornyaiba be nem csappanhat. A (g) kapcsolókeréknek tovább forgatásánál a mellékáramkörű ellenállásnak (el3) és (el)