48426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénoxidok előállítására légköri nitrogénből széntartalmú tüzelőanyagok elégetésével

Ezenkívül az elégést célszerűen akként ve- ' zetjük, hogy az égésterraényekben a szén- i dioxid mennyisége mintegy 25—40%, tehát átlag nagyobb legyen, mint az elégetendő gázok szénoxid tartalma. Ezt könnyen elérhetjük, ha az oxigént akként vezetjük be, hogy a tüzelőanyag fölületét részben érje és a tüzelőanyag egy részét közvetlenül égesse el. Ha még tovább megyünk ebben az irányban és a tüzelőanyag közvetlen elégetését, tehát a széndioxid tartalmát és hőmérsékletét tovább fokozzuk, evvel a keletkezett nitrogénoxid mennyiségét fokozzuk ugyan, de minthogy ekkor a kemence falazata túlságosan megrongálódik és megolvad, célszerűtlen. Mikor a föntebb jelzett módon nitrogénoxid keletkezett, azt meg is kell tartani, vagyis az elbomlástól meg kell óvni. Mint azt már föntebb jeleztük, azt lehűtés által végezzük. Találmányom szerint — melynek tárgyát képező eljárásnál sok víz keletkezik — ezt a lehűtést nem végezzük akként, hogy a meleg reakeiótermékeket vízgőzzel vagy cseppfolyós vízzel, hanem akként, hogy kigyó-, spirális- vagy gyűrű alakú, hűtőközegtől átfolyt cső- vagy kamara rendszerrel hozzuk érintkezésbe, még pedig oly módon, hogy a hűtő csövek külső fölületén lecsapódott vizet úgy távolítjuk el, hogy az ' a reakció térbe vissza nem juthat. Ez a legkülönbözőbb módon történhetik, pl. akként, hogy a csöveket lejtős helyzetben rendezzük el és az azokon végigfolyó vizet egy elvezető csatornában fogjuk föl. A keletkezett nitrogénoxid és salétromsav további földolgozása céljából igen lényegesnek bizonyult, hogy lehetőleg az összes, az elégésnél keletkezett vizet cseppfolyós állapotban válasszuk le és távolítsuk el a reakciótermékekből, minthogy a nedves nitrogéndioxid csak igen lassan oxidálódik nitrogénoxiddá és másrészt mert a gázokban igen nagy térfogatú víz eltávolításával a reakciótermékek igen koncentrálódnak és a végtermék nitrogénoxidtartalma igen növekedik. | A lehűtést előnyösen fokozatosan, akként i végezhetjük, hogy a magas hőmérsékletű reakciótermékeket először csakis annyira hűtjük le, hogy azokból víz még ki ne csapódjék. Ekkor a leadott hőt előnyösen gőzfejlesztésre hasznosíthatjuk. Az elégésnél keletkezett víz lecsapását és a gázok teljes lehűtését ezután egy második hűtőben végezzük. Az új eljárás szerint, mely abban áll, hogy az elégető kemencében magában fejlesztett gáznemű tüzelőanyagot oxigén megfelelő bevezetése által különleges módon égetjük el és a rekciótermékeket hűtött •csövek vagy fölületek segélyével az elégésnél keletkezett vízgőz leválasztása és elvezetése mellett hűtjük le, a reakcióba lépő gázok 1 literjéből mintegy 15—20 mg nitrogénoxidot (NO) állítunk elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nitrogénoxidok előállítására légköri nitrogénből széntartalmú tüzelőanyagok elégetésével, mely anyagok tetemes vízmennyiségeket szolgáltatnak, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyagot megfelelő kemencében gázzá alakítjuk és ezt magában a kemencében, a tüzelőanyag réteg fölött oxigén, illetve fölösleges oxigént tartalmazó oxigén nitrogén keverék bevezetésével elégetjük és a keletkezett reakciótermékeket hűtött fölületék, csövek stb. segélyével akként hűtjük le, hogy a keletkezett csapadékvíz a reakciótérbe vissza ne folyhasson. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy az oxigént, illetve oxigénnitrogén keveréket akként vezetjük be, hogy az a még el nem égett tüzelőanyag egy részét elégesse. 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárás foganatosítás alakja, azáltal jellemezve, hogy akkora oxigén fölösleget használunk, hogy a végtermék 25—40% szénoxid mellett még 10—20% szabad oxigént tartal-i mázzon. Pallas részvénytársaság nyomdája Bndapesten-