48395. lajstromszámú szabadalom • Berendezés öntöttvas és acél előállítására

— 8 — vagy csapok alkalmazása nélkül egyesíti. Az (U) vasak falai közé a kamrák kívánt tömítésnek biztosítása céljából tűzálló anyagot szorítunk be. A (24) fojtószelep a kürtő huzamának szabályozására szolgál. A (C) előkemence hengeres alakkal bír és tűzálló béléssel van ellátva; ezen előkemence a (26) csatorna útján (8. ábra) közlekedik a (D) előmelegítő segédkemencével. A megömlesztett fém a (27) csapoló nyílás (1. ábra), a salak pedig a (28) nyílás útján vezethető el (4. ábra). A főkemencéből a (C) előkemencébe vezető (25) csatorna érintőlegesen csatlakozik ezen előkemencéhez, ezen elrendezés és a légáram sebessége folytán a megömlesztett fém forgásba hozatik és így a tisztítás és keveredés előmozdíttatik. Ezen elrendezés egyúttal a salaknak jobb eltávolítására is szolgál. Az előkemence teteje levehetően van szerkesztve oly célból, hogy az előkemencének a megömlesztéskor esetleg beálló sérülései folytán szükségessé váló javításokat könnyen lehessen eszközölni. A (D) segédkemence (6. ábra) egy tűzálló anyagból készült, vasalásokkal merevített hengerből áll, mely a főkemence tengelyével párhuzamosan, az adagolás síkjáig terjed. Ebben a magasságban a (D) segédkemence a (29) födéllel van lefödve, mely a fölhevítendő anyag adagolása céljából kinyitható. A födél alatt kiágazó (30) cső a (D) segédkemencében fölszálló gázokat a regenerátorba és a (B) kürtőbe vezeti. A (31) ajtó (8. ábra) a (D) segédkemencének tisztíthatására és arra szolgál, hogy az izzó anyagokat megfelelő lapátok segélyével a (C) előkemencébe csúsztathassuk. Azon elrendezés folytán, mely lehetővé teszi, hogy a kemencébe behajtott levegőnek egy része a gyűjtő kamrán és a (D) segédkemencén áramoljék át, a légáramnak a megömlesztési övben föllépő káros nyomása kiküszöböltetik. Ismeretes az a tény, hogy míg az elégési övben a légáramnak nagy nyomására van szükségünk, ami annak nagy sebességével jár, addig ez a megömlesztési övben csak hátrányos. Ezen szükséges nyomáskülönbséget rendszerint, már t. i. a kúpolóknál, azáltal érik el, hogy az égési kamrának kisebb átmérőt adnak, míg az ömlesztés övénél a kamrát kibővítik. Ezen kiképzés azonban csak átmeneteiig biztosítja a kivánt eredményt, mert már a kemence üzemidejének csekély része után is a kamrák viszonylagos profilja a tűzállóanyag részleges megömlése folytán változást szenved, azaz az égési kamra kibővül, míg az ömlesztési kamra változatlan marad. Ezzel szemben a leírt berendezésnél az égési öv a szükséges teljes nyomású levegőt kapja, melynek egyik része kiseb nyomással áramlik az ömlesztési övbe, másik része pedig a (D) segédkemencébe tódul és a (30) cső (6. ábra) útján távozik, melyben a kiáramlási harántmetszetet egy szelep segélyével szabályozva a két övben uralkodó légnyomások közti különbséget módosíthatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés öntött vas és acél előállítására, jellemezve egy főkemence, egy gyűjtő előkemence, egy előmelegítő segédkemence és egy hőregenerátor által. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, fúvó csövekkel biró alsó kamrából egy ezen alsó kamrával, valamint az ezen kamrából kiinduló csövek által bezárt térrel és ezen csövekkel magukkal közlekedő középső kamrából, valamint egy, az alsó és középső kamrával ugyancsak csövek útján közlekedő fölső kamrából álló kemencze által. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, az előmelegítő segédkemencével közlekedő és a főkemencével egy tangenciális csatorna segélyével összekötött gyűjtő előkemence által. 4. Az 1—3. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a főkemencével párhuzamos és ennek adagolási síkjáig terjedő előmelegítő segédkemence által.