48387. lajstromszámú szabadalom • Búra ívlámpák számára

Mesrjelent 1910. évi március hó 24-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48887. szám. VT/h. OSZTÁLY. Bura ívlámpák számára. CARBONE TITO LIVIO MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1909 julins hó 19-ike. Elsőbbsége 1908 november hó 9-ike A jelea találmány célja oly elektromos ívlámpáknál, melyeknél a fényív zárt tér­ben ég, különösen pedig az úgynevezett hatásszénnek alkalmazásánál, a burának fénykibocsájtó részét nagy égési időtartam után is tiszta állapotban tartani. Ezt a találmány szerint az ezirányú javas­latoktól eltérően, melyek ezen célt a bezárt gázoknak kerülő úton való vezetésével töre­kedtek megvalósítani, azáltal érjük el. hógy a fényívet tartalmazó burának sajátos, meg­határozott alakot adunk. A találmány tárgyát képező buránál ugyanis a fényívet körülvevő tért a bura sajátos alakítása által három kamrára oszt­juk, melyek egymás fölött vannak elendezve és a bura falainak szűkítése által egymás­tól elválasztva. Az égési termékek már most a fölső ós alsó térben fognak lecsapódni, míg a középső tér, mely a fényívet tartal­mazza, állandóan tisztán marad, miáltal a fényívnek állandó kisugárzása biztosíttatik. Ismeretes ugyan, hogy hasonló hatást ér­hetünk el akkor, ha a bura falait szorosan a fényívhez közelítjük, csakhogy ezen ki­képzésnél a hő a rendesen üvegből készült bura falait megtámadja, minek folytán azok tiszta átlátszóságukat elveszítik. A találmány tárgyát képező bura már most akként van kiképezve, hogy azokon a helyeken, melyeknek tisztánmaradása kí­vánatos, a fénysugarak majdnem merőlege­sen esnek a bura falaira, míg azokon a helyeken, melyek az égési termékek lecsa­pódására vannak kiszemelve, a falak bizo­nyos szög alatt állnak a fénysugarak irá­nyára. A bura falainak ezen, váltakozva ki­felé és befelé hajló alakja révén több, egy­más fölött fekvő kamra létesül, melyek kö­zül a középsőben a fényív hőjének hatása alatt a legnagyobb hőmérséklet lép föl, míg a fölső és alsó kamra aránylag alacson}' hőmérsékleten maradnak. Ennek foiytán a gázok fölfelé nyomatnak, miközben azonban a középső kamrának falai fölfelé bővülő kúpos alakjuknál fogva a beégés ellenében meg vannak védve. A burának ezen kikép­zése folytán elérjük azt, hogy a fényívből fölszálló gázok a fölső térben, a lefelé vo­núló gázok pedig az alsó térben csapódnak le, míg a fényívet körülvevő középső tér­ben az itt uralkodó nagy hőmérséklet a lecsapódások keletkezését meggátolja. A mellékelt rajznak 1—4. ábráiban a ta­lálmány tárgya négy foganatosítási alakban függélyes metszetben van föltüntetve; de világos, hogy a találmány tárgya igen sok­féleképpen foganatosítható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom