48355. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ágyakon vagy ülőbútorokon a derékalj, illetve ülés megfordítására

van akasztva, míg a (9) emelők a derékalj nyugalmi helyzetében ugyancsak az ágy fej- és lábrészen alkalmazott (11) csapokra fekszenek fel. A derékalj mindegyik homloklapján egy-egy (14) kilinccsel van felszerelve, melyek a derékaljba be vannak eresztve és amelyek a (34) rugó által (6. ábra) szoríttatnak kifelé. A derékalj nyugalmi helyzetében a (14) kilincs a (4) emelő felső élére támaszkodik. Ha a derékaljat meg akarjuk fordítani, úgy azt az egyik oldalán alkalmazott (18) fogantyúnál fogva egyik oldalán felemeljük. Eközben a derékalj a (3) csapok körül nem foroghat, mivel a (14) kilincs, mely a (4) emelőbe ütközik, ezt megakadályozza, hanem az egész derékaljat a (6) csapok, mint forgástengely körül emeljük. Eközben a (9) emelő a (11) csapon csúszik addig, míg a (11) csap a (9) emelők (10) kivágásába be nem csappan. Ekkor a (9) és (4) emelők a (7) és (11) csapokba kapaszkodva, egy-egy merev bakot képeznek, amelyben a (3) forgáscsapok oly magasan fekszenek a (2, 2) tartók fölött, hogy amint ezt a 2. ábrabeli pontozott kör mutatja, a derékaljat a (3) csapok körül a (33) nyíl irányában tetszőlegesen forgathatjuk anélkül, hogy a derékalj a (2, 2) tartókba ütköznék. A forgatás közben a derékaljat tisztasági szempontból alaposan megvizsgálhatjuk. A derékaljnak a nyugalmi állásba való visszahelyezésének lehetővé tételére a (13) kiemelő horog szolgál, mely a (9) emelő végére a (12) csap körül forgathatóan van ágyazva. A (13) horog (15) nyúlványának súlya a horgot a 2. ábrában feltüntetett helyzetben igyekszik megtartani. A (13) horog úgy van alakítva, hogy ezen függélyes helyzetében a (9) emelő végén alkalmazott (10) bevágást szabadon hagyja úgy, hogy a (11) csap abba behatolhat. Ha a 2. ábrabeli helyzetben a derékaljat a (18) fogantyúnál fogva újból felemeljük, úgy az addig fog a (33) nyíllal ellentett irányban előfordulni, míg a (14) kilincs a (4) emelőbe nem ütközik. Ezután ismét merev kapcsolatba jön a (4) emelő a derékaljjal úgy, hogy az egész rendszer ezután ismét a (7) csap körül fog tovább elfordulni, miközben a (9) emelő a (10) bevágás ferde alakjánál fogva a (11) csapokból kiemelkedik, majd pédig a (11) csap a (13) kampóba akad. Ha ekkor a derékaljat eleresztjük, úgy a (13) horog segélyével a (11) csapon nyugvó derékalj súlyánál fogva a (13) kampót a (3) ábrabeli helyzetbe forgatja, amelyben a (13) horog (15) szára a (9) emelök alsó (16) élébe ütközik. A (13) horog ekkor oly helyzetben van, hogy belső (17) széle a (9) emelő (16) szélével egy folytonos lejtőt alkot. Ennek folytán a derékalj súlyánál fogva a (9) emelők lecsuklanak, miközben a (17) él majd a (16) él a (11) csap fölött elcsúszik és a derékalj ismét az 1. ábrában feltüntetett helyzetbe jő. A (15) kampó még arra is szolgál, hogy a derékalj felemelésekor a (11) csapba akad, hogy a kampós kar a (11) csapról a felemelésnél le ne huzassék. Magától értetődik, hogy a derékalj mindkét homloklapja fel van szerelye a fent leírt emelőszerkezettel. A (11) csapok, amint ezt a 4. és 5. ábra mutatja, célszerűen kampók alakjában képezhetők ki, hogy a (9) emelőknek a csapokról való lecsúszása megakadályoztassék. Hasonló okból célszerű a 7 csapónak is megfelelő fejet adni. Miután a derékaljat mindig úgy kell az ágyba helyeznünk, hogy a (13) horgok az ágynak szabadon hozzáférhető oldalán feküdjenek, célszerű úgy az ágy fej- mint lábrészének mindkét oldalán egy-egy (7) csapot illetve (11) kampót alkalmazni azon célból, hogy a derékaljat az ágy bármely helyzetéhez képest úgy fektethessük az ágyba, hogy a (13) horgok az ágynak szabadon hozzáférhető oldalán feküdjenek. A derékalj forgathatóságának nem csupán az lehet a célja, hogy a derékaljnak minden oldalról való könnyű megvizsgálását és tisztogatását tegye lehetővé, hanem az is, hogy a derékalj felső és alsó oldalát váltakozva lehessen használni. Ez utóbbi esetben még egy (14) kilincset (2. ábra) kell alkalmaznunk, mely a derékaljnak