48349. lajstromszámú szabadalom • Ovális karmantyús betoncső

Megjelent 1910. évi március hó 17-éu MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48349. szám. xxi/b. OSZTÁLY Ovális karmantyus betoncső. MELOCCÓ PÉTER CEMENTGYÁROS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 március hó 4-ike. Eddigelé az ovális keresztmetszetű betoncsöveket, amelyek főként csatornázási célokra szolgálnak, nem készítették a csővel egy darabot képező karmantyúval, minthogy annak előállítása nehézségekbe ütközött. Az ily ovális csöveket leginkább egyszerű hornyos illesztéssel kapcsolták össze egymással, mimellett az illesztési helyen tömítés céljából többnyire egy U-alakú alátétet alkalmaztak, ós az illesztési hézagot köröskörül cementhabarcsréteggel födték, vagy pedig a cső végére egy drótból és -cementhabarcsból készült külön karmantyút erősítettek, amely aztán a két csődarab összefoglalására szolgált; egyik eljárás sem bizonyult azonban gyakorlatiasnak, minthogy ily módon sem jó tömítést, sem szilárd, biztos kapcsolatot elérni nem lehetett. A hornyos illesztés a csőfal meggyöngítését tette szükségessé, úgy, hogy bizonyos átmérőn alúl ily csöveket készíteni csakis úgy lehetett, ha a csőfalat a cső egész hosszán a szükségesnél vastagabbra vették. A habarcsból készült különálló karmantyú pedig a szilárdsági követelményeknek éppenséggel nem felelt meg, eltekintve attól, hogy mindkét esetben a köröskörül előálló karima részére, ill. a föntemlített U-alakú összefoglaló alátét számára a csőárkot minden egyes illesztési helyen ki kellett mélyíteni, és a cső lefektetése után ismét jól alátömködni, ami által a csőnek egyenletes felfekvése bizony nagyon is kétségessé vált. Miután már most egy alkalmas eljárást, találtam, amely módot nyújt ovális keresztmetszetű karmantyús betoncsöveknek is egy darabban való célszerű és könnyű előállítására, amint az «Eljárás karmantyús csöveknek plasztikus anyagból való előállítására» című szabadalmam leirásában részletesen i® ismertetve van, jelen találmányom az ily csöveknek egy oly foganatosítására vonatkozik, amely azoknak könnyebb és biztosabb fektetését, valamint különösen az alsó rész tökéletes tömítését lehetővé teszi. E célból az ily csöveket egyik oldalukon oly karmantyúval látjuk el, amely a cső talprészéből nem áll ki, és másik oldalukon pedig a csővéget ezen karmantyúba illeszkedően képezzük ki olyként, hogy a talprészen és gerincen lévő megvastagításokat elhagyva, ezen csővég köröskörül egyforma falvastagsággal bírjon. Emellett a karmantyú belső fölületén, és pedig annak alsó részében két vagy több fölfekvési bordát alkalmazunk. A csatolt rajz