48334. lajstromszámú szabadalom • Forgó tömítőszelence

Megjelent li>l<>. évi március hó 149-én., MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL 48334. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Forgó tömítőszelence. BERGMANN-ELEKTRICITÁTS-WERKE A.-G. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 jtmins hó 11-ike. A labirinttömítéssel ellátott forgó tömítőszelencéktől eltekintve, amelyeknél a tengely és a helytálló tömítőszelencerész, között tér van hagyva, a forgó tömítőszelencéknek eddig ismert kiviteli alakjai oly szerkezetűek, hogy a tengelyt körülvevő tömítőszelencetér úgy a tengely, mint pedig a szelencetok felé érintőleg tömítőrészeket, pl. puha vagy rugalmas, tömítőgyűrűket, hornyolt fémgyűrűket stb. tartalmaz. Ezen részeket a következőkben rö- . videsen tömítésnek fogjuk nevezni. A tengelyt körülvevő tömítésnek eddigi elrendezése azon hátrányt mutatja, hogy a tengely forgása alkalmával a tengely és a tömítés között fölületi súrlódás folytán keletkező meleget a kellő mértékben ©1 kell vezetni, minthogy különben a tengely hőmérséklete ezen helyen emelkedik. A tengely hőmérsékletének emelkedésével átmérőjének megnagyobbodása jár, ennek ismét a tömítésre gyakorolt nagyobb fölületi nyomás, nagyobb súrlódási munka és gyorsabb temperatura-emelkedés a következménye úgy, hogy csakhamar a tengely teljes lefékezése vagy pedig az illető gépelemeknek szétrombolása következik be. Ilynemű jelenségek különösen gyorsan járó gépeknél lépnek föl, és gyakran a legsúlyosabb következményekkel járnak. Az eddigi szerkezeteknek ezen hátrányát a találmány szerint olykép kerüljük el, hogy a tömítést a dörzsölésifölülettől számítva, belül rendezzük el és kívülről egy vagy több szelencével vagy gyűrűvel veszszük körül, amelyek olykép vannak megerősítve, hogy kifelé szabadon kitágulhatnak. Emellett a tömítést a tengelyen és a szelencét a tömítőszelence helytálló részében helyezhetjük el, vagy pedig megfordítva. Mindkét esetben az esetleges fölme. legedésnél a kívül lévő szelence kitágul, tehát átmérője megnövekszik. Ennek következtében a szelence és a tömítés, közötti fölületi nyomás és egyúttal a folytatólag létesített súrlódási meleg is csökken. Ezen folyamat mindaddig folytatódik, míg a fölületi nyomás oly csekéllyé vált, hogy a szelencének további hőemelkedése megszűnik. A tengelynek lefékezése tehát ily körülmények között teljesen ki van zárva, minthogy az üzemviszonyoknak megfelelően végül mindig beáll egy termikus egyensúlyi állapot, amelynél a dörzsölés által előidézett meleg éppen hogy elvezettetik. A mellékelt rajz 1. ábráján a találmánybeli forgó tömítőszelence egy példaképeni •kiviteli alakja van föltüntetve, még pedig a tengely hosszirányában vett metszetben.