48322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzótestek előállítására

Blasco de Léry ismert eljárása szerint ; ammóniákkal, alkálival vagy más alkalmas anyaggal való kezelés által thoriiumoxyddá, illetve thoriumhydroxyddá, esetleg bázi­kus kettős sóvá alakítjuk át. Erre az izzó­testet a fölös folyadéktól alkalmas módon megszabadítjuk és azután a második vilá­gító komponens, célszerűen cernitrát olda­tába merítjük, mely közömbös vagy gyön­gén alkalikus is lehet. Az ily módon a két világító komponenssel egymásután impreg­nált izzótesteket azután megszárítjuk és a szokott módon, sűrített gáz lángjának se­gélyével kiégetjük. A gázlánggal való kezelés alkalmával thoriumoxydból álló, erősen összezsugoro­dott, rendkívül szilárd váz képződik, mely szivacsos ceroxyddal van bevonva. Haszná­lat közben a thoriumoxyd és ceroxyd kö­zött további keveredés nem, léphet föl és így a ceroxyd egész tömegében megtartja aktiv hatóképességét, minek következtében az ily módon előállított izzótest nagy fény­reje mindvégig csökkenés nélkül megmarad. Már korábban is megkísérelték ugyan, hogy az izzótestet közös oldattal, vagyis a két 'Ctldat keverékével való impregnálás helyett először thoriumnitráttal impregnál­ják, azután, kiégessék és végül a kapott thoriumvázat ceroldatba merítsék és ismét kiizzítsák, hogy ily módon kellő vegyi össze­tételű izzótestet kapjanak. Azonban ez az eljárás még rosszabb eredményekre veze­tett, mint az izzptestnek a kétféle nitrát keverékébe való merítése. Ennek oka ab­ban keresendő, hogy a tohriumnitrátból ke­letkező szivacsos thoriumoxyd a ceroldatot igen mohón fölszívta úgy, hogy a második | égetés alkalmával keletkező ceroxyd az őt körülvevő thoriumoxyd által már eleve me­chanikailag megakadályoztatik föladata be­töltésében, mint oxygénhordozó működjék. Azonkívül az ismert eljárási szerint foga­natosított kétszeri impregnálás jelentékeny ! gyártási nehézségekkel jár. A kiégetett thoriumizzótest rendkívül könnyen szétesik, midőn a második impregnáló folyadékba he­lyeztetik úgy, hogy sok izzótest kárba vész, amellett pedig a thorium és cer mennyi­ségi viszonya nem állapítható meg ponto­san, tehát különböző mennyiségű cert tar­talmazó árúk keletkezinek. A 15713/1898. sz. angol szabadalmi le­írás továbbá oly eljárást ismertet, mely szerint az izzótest az egyes világító sókkal szintén kétszer impregnáltatik közbenső izzí­tás nélkül. Azonban ettől a jelen találmány szerinti eljárás lényegesen különbözik, mi­vel az angol szabadalom, szerinti eljárás­nál a thoriumnitrát a második impregná­lás előtt nem alakíttatik át thoriumhydr­oxyddá vagy más oldhatlan vegyületté. Az angol szabadalom szerint készült izzótestek tehát egész tömegükben szivacsos szerke­zettel bírnak. A találmány szerinti eljárással elért ered­ményt nem érhetjük <el akkor sem, ha az előzetesen thoriumnitráttal impregnált izzó­testet hydrogénperoxyddal kevert oeroldat­tal kezeljük. A thoriumnitrát és hydrogén­peroxyd közötti reakció nem megy elég gyorsan végbe, hogy előzetesen a thorium,-és cersók kölcsönösen át ne hatolnának a fonalakon. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás gázizzótestek előállítására, jellemezve azáltal, hogy az izzótestszövetet elő­ször thoriumnitráttal, vagy más, az izzó­test tartója gyanánt használható sóol­dattal impregnáljuk, azután a sót a ros­tokon ismert módon oldhatatlan vagy I nehezen oldható vegyületekké alakítjuk át és a cemitrátot, illetve a második világító komponenst vagy a többi kom­ponenseket közömbös vagy alkalikus ol­datban, impregnálás, útján visszük föl a . szövetre és végül az izzótestet az isme­retes befejező kezelésnek vetjük alá. •AUM RÉ8ZvéNYrta8A8ÁT .ffOMOiAjA 3UDAFE8TEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom