48312. lajstromszámú szabadalom • Bakkancs
Megjelent 1910. évi március hó 15-éi>. MAGY gg^ KIH. SZABADALMI j|||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48312. szám. I/b. OSZTÁLY. Bakkancs. MURSITZ JÁNOS CIPÉSZ TÖRÖKSZENTMIKLÓSON. A bejelentés napja 1909 julius hó 24-ike. Jelen találmány tárgya bakkancshoz való olyan szabásminták, melyek szerint összeállított bakkancs fölső bőre egyetlen egy darabból áll úgy, hogy oldalvarrás a lábfejen nem fordul elő és így a láb föltörése, valamint a por és sár behatolása ki van zárva, amely jelenségek ugyanis az, eddigi bakkancsnál a lábfejen lévő oldalvarrás miatt, különösen ennek szakadásakor mindennapiak. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező bakkancs három kiviteli alakjának szabásmintái vannak föltüntetve és pedig az 1—ld. ábrák az első kiviteli alak alkatrészeit és a belőle készült bakkancsot tüntetik föl, a 2. és 3. [ábrák pedig két másféle kiviteli alakot ábrázolnak. Az 1. ábrán az első kiviteli alak fölső bőrének szabásrajza van föltüntetve, míg az la. ábra a bakkancsszíjnyereg szabásrajz<i t', 3Z lb. ábra a kéreg szabásrajzát, az lc. ábra pedig a bokatoldalékot tünteti föl. A föltüntetett háromféle kiviteli alak egymástól abban tér el, hogy a fölső bőr két felének körvonala a szabásmintában az első kiviteli alaknál egy folytonos vonalat alkot, a második kiviteli alaknál két külön zárt idomot, míg a harmadik kiviteli alaknál egy pontban érintkező két külön zárt idomot alkot a szabásrajz. Ezen három különféle kiviteli alak a bakkancsnak a lábon való különféle fölfelcvést célozzák. Ezen bakkancsofcnak a lábfejen szokásos oldalvarrás elhagyásából j származó említett előnyein kívül még az is i hozzájárul, hogy a bőr sokkal gazdaságosabban használható ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bakkancs, azáltal jellemezve, hogy a fölső bőr egy darabból áll, miáltal a szokásos lábfejvarrás elesik. 2. Az 1. alatt igényelt bakkancs kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a fölső bőrnek körvonalai a szabásrajzon csupán egy folytonos vonallal zárt idomot alkotnak. 3. Az 1. alatt L igényelt bakkancs egy további kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a fölső bőrnek körvonalai a szabásrajzon két egymásban lévő külön zárt idomot alkotnak.
