48309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyolvasztók és konverterek egyenletes biztosítására
— 2 tásának vannak kitéve, miért is a bennük vezetett levegő a fúvógéphez igen különböző hőmérsékletre felhevülve, ennek megfelelően igen különböző fajsúllyal jutott el. A fajsúly a légköri viszonyoknak, a légszárító- és fúvógép között lévő vezeték hosszának és a szabad levegőnek kitett fölülete nagyságának megfelelően változott, így pl. azt találtuk, hogy a levegő hőmérsékletének változása egy nap folyamán, vagy egy napról a másikra 6—12® C, mikor 6° G. hőmérsékletváltozás a levegő súlyának 4% változását idézi elő. Modern nagyolvasztóban ez percenkint körülbelül 68 kg. súlyváltozásnak felel meg. A nagyolvasztó adagolását lehetőleg egyenletessé kell tenni, az egy tonna vas előállítására szükséges levegő súlya pedig az adalék súlyánál 50°/0 -kal nagyobb, ezért rendkívül fontos az, hogy a nagyolvasztóba oly levegőt vezessünk be, melynek súlya, illetőleg nedvességtartalma a térfogategységre vonatkoztatva teljesen egyenletes. A levegő súlyának változása a tüzelőanyag elégésének sebességét nagyobbítja vagy kisebbíti és ilymódon a nagyolvasztó olvasztó- és elégetési övének változását idézi elő. Az olvasztó- és elégetőöv változása sokszor azt idézi elő, hogy az adalék a falhoz hozzásül és ezen függve marad, mikor pedig a függve maradt részek le-Tálnak, a kemencét lehűtik és így a nagyolvasztó üzemét és az előállított fém egyenletességét zavarjuk. Ezek a hátrányok kísérleteim szerint függetlenek a levegő nedvességtartalmától, minthogy a különböző hőmérsékletű levegő nedvességtartalma egyenlő lehet és igen sokszor egyenlő is. Különböző hőmérsékletű levegő súlya azonban a térfogategységre viszonyítva nem lehet ugyanaz, a találmány célja pedig •éppen ezért az, hogy a kohászati folyamatot a fúvógépbe és ez a nagyolvasztóba yagy más kohóbetendezésbe lényegében azonos hőmérsékletű és egyenlő súlyú, ezenkívül egyenlő nedvességtartalmú le-Tegő bevezetése által egyenletessé tegyük. Találmányom foganatosításánál meglévő berendezések esetében, melyeknél az alkalmazott levegőt szárító berendezés a fúvógéptől nagyobb távolságban van elhelyezve, a levegőt szárító géptől a fúvógéphez menő levegővezeték körül palástot vagy más védőszerkezetet alkalmazunk, még pedig oly célból, hogy a vezetékben a levegő hőmérsékletét közel egyenlővé tegyük és így a fúvógépbe körülbelül egyenlő súlyú és nedvességtartalmú levegőt vezessünk be. A csatolt rajzon a találmány foganatosítására szolgáló berendezés az 1. ábrán oldalnézetben, részben metszetben látható, a 2. ábra a szelep és cső részlete, a 3. ábra a födél keresztmetszete és a 4. ábra földalatti vezeték foganatosítási alakja. Eme rajzokon (2) a fagyasztó- és légszárítóberendezés egy részét tünteti föl, eme berendezés szerkezete teljesen tetszőleges lehet. A berendezés föladata az, hogy a levegő nedvességtartalmát egyenletessé és lehető kicsivé tegye. Ebből a berendezésből a szárított levegő a (3) csőbe és innen a (4) légvezető-csövön a fúvógépbe megy. Eme (4) cső vagy vezeték függélyes részét, pl. a 2. ábrán látható palást veszi körül, mely ábrán (5) a csövet bizonyos kis távolságban körülvevő és így a cső és palást között (6) légteret létesítő palást. A cső vagy vezeték vízszintes szakaszait egy-egy (7) födél vagy paizs védi, mint ez pl. a 3. ábrán látható, mely a (8) karok segélyével előnyösen magára a csőre van szerelve. Ha a vezeték földalatt megy, azt célszerűen a 4. ábra szerint képezzük ki, hol (9) egy külső fal, (10) a belső fal vagy a tulajdonképeni vezeték és (11) a két fái között elrendezett szigetelő réteg, A fúvógép (12) hengereitől a (13) vezeték megy a nagyolvasztóba vagy más kohászati berendezésbe. Ettől a géptől kezdve külön védelem fölösleges, mert itt a levegő súlya többé meg nem változhatik. Külön kiemelendő, hogy mikor a levegő a fúvógépet elhagyta, azt bármely a kohászatban használt berendezésbe lehet bevezetni. A találmány tárgya nincs a vezetékek bizonyos alakjára és szerkezetére korlátozva, lényege csakis az, hogy a levegőt állandó súllyal és állandó nedvességtartalommal vezetjük
