48292. lajstromszámú szabadalom • Hengermű üreges testek számára

kényszerítjük, hogy az a hengerlendő anyag legkisebb sebességével azonosan avagy még ennél is valamivel lassabban mozogjon, azt az előnyt érjük el, hogy rövid tövisekkel hosszú csöveket hengerelhetünk és hogy a töviseknek a kész csövekből való kihúzása, melynél a tövisek, tudvalevőleg gyakran eltörnek, sokkal gyorsabban, és könnyebben eszközölhető. Emellett a tövis sebességét a hengerek kerületi sebességéhez képes úgy is szabályozhatjuk, hogy a hengerlendő anyag már a hengereken belül a tövisről lehúzatik úgy, hogy a hengerjáratra a tövistől teljesen mentesített cső lép. Az új berendezés lényegében síneken har ladó kocsiból áll, mely a tövis végének fölvételére karommal van ellátva és csigákon átvezetett, végnélküli > csuklós lánc segítségével kapcsolható, mely az első hengerpár forgási sebességéhez meghatározott viszonyban álló, megfelelő sebességgel halad a hengerlendő anyag mozgási irár nyában. A vonó lánc hajtása tetszőleges lehet. A föltétel csak az, hogy a lánc és az első hengerpár forgási sebessége között egyszer megválasztott viszony a hengerlés egész folyamata alatt föntartassék, vagy pedig a hengerlés közben előre megállapított határok között változzék. . A mellékelt rajzban az új berendezés példakép vett foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábrán föltüntetett helyzetben a (c) tövis teljesen vissza van húzva, a hengerlendő anyag, egy lyukasztott (f) tömb épp az (m, n) csigákra helyeztetett; a tövis hátsó vége az (s) síneken mozgó (d) kocsi (h) karimára, a mellső vége az (n) csigára támaszkodik. A 3. ábrán fölülnézetben föltüntetett kocsin az(e) emelő van elrendezve, melynek vége úgy van alakítva, hogy az emelő lefelé halar dása alkalmával az (s) sínek között végig haladó, végnélküli csuklós lánc egy csapjába belekapaszkodik. A csuklós lánc két (1) csigán halad át, melyeknek egymástól való távolsága a (p) csavarorsó segítségével szabályozható és melyek közül az egyiket ugyanazon hajtószerkezet által kell hajtani, amely az első hengerpárt is hajtja. Hengerlés közben előbb az (e) emelő forgattatik le (2. ábra) és ezzel a (d) kocsi az állandóan előremozgó lánccal összekapcsoltatik; ha a tövis mellső vége az (f) tömbben lévő lyukat elhagyta és bizonyos -mértékben a hengerléei berendezésbe belépett (ezen mérték arra való tekintettel állapíttatik meg, hogy a lassan mozgó tövis mellső végét a hengerlendő anyag mindinkább gyorsuló mozgással haladó mellső részé az utolsó hengerpár elérése előtt meg ne előzze), az .eddig visszatartott (f) tömböt is továbbhaladni hagyjuk, mire az első hengerpárba belép (2. ábra). Az (i) ütközők, melyek a (h) karomra (2. ábra) hatnak és azt nyitják, úgy vannak beállítva, hogy az ütközők elérése után szabadon adott tövis a hengerlendő anyaggal együtt a hengerlési berendezést elhagyta, a tövisnek a hengerlendő anyagból kinyúló vége csak épp oly hosszú, hogy a gépből való kihúzása céljából meg lehestsen fogni. A kocsinak a láncból való kikapcsolása is előnyösen önműködően, alkalmas ütközők által eszközöltetik. A kapcsolás fölbontása után a kocsi csigákon haladó kötélre függesztett (k) súly vagy efféle behatása alatt kezdeti helyzetébe tér vissza és új tövist vesz föl. A láncot természetesen nem egyenletes, lassankint növekedő sebességgel is lehetne hajtani. A kocsi helyett egyszerű szán is használható. SZABADALMI IGÉNY. Hengermű üreges testek számára, egymást keresztező tengelyekkel egymás mögött elrendezett hengerpárokkal és mozgatható tövissel, azáltal jellemezve, hogy a (c) tövis mozgatása a tövis végét megfogó (d) kocsi áltál irányíttatik, mely a hengerlendő anyagnak a hengerekbe való belépési oldalán van elrendezve és a hengerlendő anyagban lévő hengerlési húzással ellentétes hatást fejt ki, mely kocsi mozgása előnyösen az első hengerpárétól úgy tétetik függővé, hogy a