48287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porhanyós érceknek és hasonlóknak brikettezésére

Megjelent lí)10. évi március hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48287. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás porhanyós érceknek és hasonlóknak brikettezéséré. DR

HERFELDT GERHARD VEGYÉSZ PLAIDTBAN. A bejelentés napja 1909 junins hó 14-ike. Jelen találmány porhanyós ércek brikettezésére szolgáló eljárásra vonatkozik, mely abban áll, hogy ezeket megnedvesített állapotban mészből (Ca,0) és timföldtartalmú szilikátokból álló keverékkel, valamint Bzén-. savas mészpótlékkal (CaCOs

), mint például bányamészkővel, bensően összekeverjük és nyomás aíatt brikettek alakjára hozzuk. Timföldtartalmú szilikátok gyanánt különösen azok az anyagok jönnek tekintetbe, melyek oldható kovasavat tartalmaznak, tehát különösen tuffa, mint például trachittuffá, phonolittuffa, valamint márgaföldek, agyag, agyagpala stb. A mészből (CaO) és oldható kovasavat tartalmazó anyagokból álló keverék hatása, érceknek a magas kemencehőmérséklet behatása mellett való kohosításánál, lényegében a portlandcement hatásának felel meg, mert itt is kovasavas kalcium képződik. Ennek folytán tehát a mészből és oldható kovasavat tartalmazó anyagokból álló keverék helyett a brikettezésnél kötőanyag gyanánt cementet és szénsavas meszet (CaCo3

) is használhatunk. A fönti eljárás szerint előállított ércbriketteket a megkeményedés céljára egy vagy több héten át a levegőn kell tartani. Hogy a megkeményedés ezen többé vagy kevésbbé nagy időtartamát megtakarítsuk, a fönt leírt eljárást még azáltal egészíthetjük ki, hogy további kötőanyag gyanánt még szénben gazdag vegyületeket, különösen a petroleumfinomítás és a széndesztillálás kátránytartalmú maradékait adjuk hozzá. E pótlékok hatása abban áll, hogy azok közvetlenül a sajtolás alatt kitt gyanánt hatnak, vagy a szokásos brikettező-pótlékok alkatrészeivel keverve kittet képeznek és hogy ezen kívül még a kohósítás alatt való elkokszosodásuk folytán az anyagösszetartást elősegítik. Szénben gazdag pótléknál, melyek úgy mint a petroleumfinomítás és a széndesztillálás föntemlített maradékai szénhydrogéneket és ezek keverékeit tartalmazzák, a működés részben látszólag azon alapszik, hogy olajsavas és gyantasavas mész képződik, aminek előfeltételei jelen vannak. Ennek folytán a kátrányt, valamint olajokat és gyantát az említett anyagokkal egyenértékűnek tekinthetjük, habár a kátrány, olajok és gyanta magas áruk következtében a brikettezésnél alig jönnek tekintetbe. Az elmondottakból az is következik, hogy szabad meszet tartalmazó érceknél a mész-