48284. lajstromszámú szabadalom • Rotációs szárnyaskerék

Megjelent 1910. évi március iió 15-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48284. szám, V/e/l. OSZTÁLY. Rótációs száruyaskerék. KÖVESGYÜRI LOVAG FREYSTÁDTLER JENŐ NAGYBIRTOKOS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 julius hó 28-ika. Jelen találmány tárgya főkép r< gépekhez, léghajókhoz vagy vizi járművek­hez alkalmazható szárnyas kerék, mely az eddig alkalmazott merev szárnyak helyett oly szárnyakkal van ellátva, melyek kül­lőik végéhez csuklósan vannak erősítve. Emellett a szárnyak úgy vannak vezetve, hogy üres járatuknál egymáshoz simulnak és együttesen zárt hengerpalástot alkotnak, ami által a szárnyak üres járása alkalmá­val ellenállás, tehát munkaveszteség nem lép föl. A mellékelt rajzon az 1. és 2. ábrán a találmány tárgyának két foganatosítási alakja elölnézetben, a 3. ábrán a 2. ábrán bemutatott fogana­tosítási alak részlete nagyobb léptékben, a 4. ábrán az 1. ábrán látható foganatosí­tási alak távlati képe és az 5. ábrán a 2. ábrán bemutatott kivitel oldalnézetben van föltüntetve. Az 1. ábrán példakép négy szárnnyal bíró kerék van föltüntetve, természetes azonban, hogy a szárnyak száma több vagy kevesebb is lehet. A lényegükben az (1, 2) síkok alakjában kiképezett szárnyak (3) forgási csapjai a (4) küllőkhöz vannak erő­sítve. Az egy átmérő irányában szemben fekvő két-két fl, 2) szárny (6) végei az (5) összekötő csukló útján egymáshoz vannak kapcsolva úgy, hogy két-két ily szárny mozgása egymással összefüggésben áll. A szárnyak súlyának kellő elosztása által minden további nélkül elérhetjük, hogy a szárnyak mozgásuk azon részében, melyben hasznos munkát nem végeznek, oly hely­zetet vegyenek föl, hogy a levegőt vagy más közeget lehetőleg csekély ellenállással szeljék. Ha az 1. ábrán bemutatott foga­natosítási alaknál a (2) szárnyfeleknek kellő mértékű túlsúlyt adunk, akkor föltéve, hogy a szárnyas kerék az óramutató irányával ellentétesen forog, az ábrán látható hely­zetnél az (I) szárnyat, mely hasznos mun­káját (a levegő vagy víz sűrítését) ép meg­kezdi, (2) részének túlsúlya, valamint a vele az (5) csukló által összekötött (III) szárny (2) felének túlsúlya sugárirányban állítja be, míg ugyanekkor a (III) szárny lényegében érintőirányban áll és (1) felé­nek vége a következő (IV) szárny végéhez szorosan odafekszik. Ha a kerék tovább forog, a (III) szárny, mely fölemelkedése közben hasznos mun­kát nem végez, az (I) szárny munkáját sem hátráltatja, mert a (IV) szárnnyal zárt fö­lületet képezvén, a levegőben vagy vízben ellenállás nélkül mozoghat. Az (I) szárny

Next

/
Oldalképek
Tartalom