48278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meg nem gyúladó festék- és lakkoldószer előállítására

Megjelent 1910. évi március lió 14-én. MAGY, SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48278. szám. XI lg. OSZTÁLY. Eljárás meg nem gyuladó festék- és lakkoldó szer előállítására. SZÁNYI BÉLA TANÁR BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 junius hó 11-ike. Festék- és lakkoldó szerek rendszerint könnyen gyuladó és robbanó anyagokat tartalmaznak, melyek ezen szerek alkalmazását veszélyessé tették. Ezen szereket meg nem gyuladókká, illetve nem robbanókká lehet tenni oly módon, hogy azokhoz vagy széntetrachloridot vagy trychloretilént vagy pedig etylénpentachloridot (acetylénpentachloridot) keverünk. Ezen anyagokat azonban rendszerint oly mennyiségben kell a festék- vagy lakkoldó szerekhez keverni, hogy ezen szerek oldóképessége csökken. Jelen találmány értelmében oly festék- és lakkoldó szert állíthatunk elő, mely a gyuladást és robbanást gátló alkatrészeken kívül még oly anyagokat is tartalmaz, melyek az említett alkatrészeknek az oldóképességre kifejtett káros hatását kiegyensúlyozzák. A robbanást és gyuladást gátló anyagok oldást csökkentő hatása főkép abban nyilvánul, hogy ezen anyagok gyorsan párolognak, magok pedig a linoxint nem, vagy csak lassan támadják meg, minek folytán az oldószer gyorsan felszárad és a festék vagy lakk oldására nem marad elég idő. Ezért ennek ellensúlyozására a festék- vagy lakkoló szerhez a párolgást késleltető anyagokat, pl. paraffint, nyers vazelint, méhviaszt vagy hasonló anyagokat adunk. Hogy az oldókéj pességet még jobban növeljük, a szerhez i ecetsavhydridet adnak. Ezenkívül a festék vagy lakkoldó szer ismert alkatrészeket, pl. metylalkoholt stb. tartalmaz. A gyuladó és robbanó képesség csökkentésére a szerhez még petroleumot adhatunk, mely csak 25° C-nál gyulád, tehát nem robban. Célszerű még chloroform hozzáadása, mely kitűnő oldóképességgel bir és nem gyulád meg. A festék- és lakkoldó szer előállítása következőkép történik: Először is a párolgást gátló alkatrészeket (a paraffint, nyers vazelint vagy méhviaszt) meleg benzolban feloldjuk, majd a metylalkoholt és a gyuladást gátló anyagokat (széntetrachloridot vagy trychloretilént vagy etylénpentachloridot) és a petroleumot, mely szintén a lobbanékonyságot alászállítja, hozzáöntjük és végül a fölmelegített anyaghoz (csapadék kiválásának elkerülésére) apró részletekben ecetsavhydridet adagolunk. Célszerű keverési arány pl. a következő: Széntetrachlorid, trychloretilén vagy etylénpentachlorid 50—60 rész ; a párolgást gátló alkatrészekből (Paraffin stb.) benzolban oldva ... — — — 20 «