48271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rugalmas habnak vagy szivacsszerű szövetnek rugalmas anyag, pl. kaucsuk (cellulóza vagy hasonló) oldatából való előállítására

szert a fölverés előtt tiszta kén alakjában adjuk a kaucsukoldathoz. Ebben az esetben a fixálás nem történhetik a kiszárítás előtt. Ennekfolytán azon célra, hogy a hab a tárgyak megtöltésére kellő tartósággal bírjon, szívósabb oldatot kell vennünk és a kiszárítást igen gondosan kell végezni. Ha a cellák gáztartalma nyomás alatt áll, akkor a meleg uton való vulkanizálást is ellennyomás alkalmazásával kell végezni, mert a cellahártyák a vulkanizáló hőmérséklet mellett ismét meglágyulnak. Ezután a szárítást és vulkanizálást folytonos folyamatban végezhetjük, amennyiben először alacsony hőmérséklet mellett a kiszárítást eszközöljük és ennek megtörténte után a gőzfeszültséget egészen a vulkanizálási hőmérsékletig növeljük. Meleg uton való vulkanizálásnál az oldathoz pótlékokat adhatunk, amennyiben ezek az oldat egyenletességét és habzási képességét nem befolyásolják. Hogy a kaucsuknak a hozzákevert levegő oxygénje által való oxydálását elkerüljük, a hab gáztöltete gyanánt levegő helyett legcélszerűbb a vegyileg közömbös nitrogént alkalmazni. A nitrogén alkalmazása oly habnál, melynek gáztöltete a légköri nyomásnál nagyobb nyomást kap, még azért előnyös, mert a nitrogén az ismert gázok között a legkevésbé diffundál át a kaucsukon. Továbbá a nitrogén alkalmazása által oly esetekben a fölverés alatt a robbanási veszélyt is elkerüljük, melyekben levegő alkalmazásával robbanó gázkeverék képződhetik. A fent leírt eljárás igen könnyű kau- j csukszivacsok előállítására is felhasználható. Ebben az esetben a cellarendszert háló-, illetve csőrendszerré kell átalakítani. Ez szintén több módon történhetik, például a hab fixálása után bekövetkező igen erős expanzió által úgy, hogy a cellahártyák középen, hol legjobban vannak kifeszítve, megrepednek, mig két vagy több hártya érintkezési helyein sértetlenül maradnak. Ezt a nyomás mellett fölvert habnak közönséges nyomásra való expanziója által, vagy közönséges nyomás alatt fölvert habnak vákuumban való expanziója utján eszközöl-1 hetjük. A megrepesztés továbbá a kiszárításnál való gyors hevítés által is történhetik úgy, hogy a gőzalakban gyorsan elillanó oldószer a hártyákat elszakítja. Továbbá a hártyák elszakítása a kiszárítás után is eszközölhető, amennyiben a habot erősen összenyomjuk és emellett a gáztartalom kiszorítása által a cellahártyákat megrongáljuk, vagy végül oly módon, hogy a kész habot mechanikus uton számos helyen átlyukasztjuk. A leírt eljárás szerint előállított habmassza a bezárt gáz által elért nagy rugalmassága, gázátnembocsátósága és vízben való oldhatatlansága következtében számos oly célra alkalmazható, melyekre az eddig előállított habanyagok súlyuk és vízben való oldhatóságuk folytán alkalmatlanok voltak. így az új habmasszát rugalmas kerékabroncsok töltete, párnák, ütközők, úszó- és mentőövek betéte, biztonsági ruhák anyaga, rugalmas hajókötelek betéte, rugalmas labdák töltete, nyergek, hajók kettős falainak töltete, lékek önműködő elzárása, elektromos vezetékek könnyű szigetelőhüvelye gyanánt használhatjuk, amidőn a hab gáztöltete kiváló | szigetelőanyag gyanánt hat; a habmasszát j továbbá a legkülönbözőbb célokra hőszigetelőanyag gyanánt és sok más célra is felhasználhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás rugalmas habnak rugalmas anyag, például kaucsuk cellulóza és hasonló oldatából közönséges vagy a légköri nyomásnál nagyobb nyomás mellett való előállítására, jellemezve azáltal, hogy az alapanyagot a habszerű állapot előállítására és fixálására oldat alakjában dolgozzuk föl, azaz mechanikus megmunkálás által vagy gázt fejlesztő anyagok segélyével hideg állapotban habbá alakítjuk át és tökéletes duzzaszthatatlanság és oldhatatlanság elérése céljából az oldószert csak a habszerű alak előállítása, illetve fixálása után távolítjuk el ismét. Az 1. igénpont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az oldó-