48241. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozó áramú hálózatokon a megterhelés ingadozásainak kiegyenlítésére

A föltételek általában olyanok, hogy ahhoz, hogy a gépeknek motorokként való működése esetében az armaturaáramkörökben keringő áramok a (4, 5, 6) elosztó hálózatban uralkodó elektromotoros erőkkel fázisban megegyezzenek, az armatúrák ellenelektromótoros erői a (4, 5, 6) hálózatnak elektromotoros erőihez képest, visszamaradjanak, a gépeknek generátorokként való működtetése esetén pedig a fejlesztett elektromotoros erők a (4, 5, 6) hálózatnak elektromotoros erőit fázisban megelőzzék. E viszonyokat világosan szemléltetik a (8, 9, 10 és 11) ábrákban föltüntetett vektordiagrammok, melyekben a fázisviszonyok csak az egyik gépre vonatkozólag vannak föltüntetve, és melyekben az (El, E2, E3) a vezetékfeszültségeket, illetőleg a (4, 5, 6) hálózatban uralkodó feszültségeket jelölik, ahol is (El) a hálózat azon vezetőinek áramkörében uralkodó feszültség, melyekhez a vectordiagramm alapjául fölvett gép armatúrája van kapcsolva. (Et) a háromfázisú transzformátorból a mágnesező tekercs áramkörébe jutatott elektromotoros erő, mely (E2)-nek, a hálózat egyik elektromotoros erőjének és egy, az (El)-el, vagyis az armatúrába vezetett elektromotoros erővel fázisban levő elekromótoros erőnek eredője: hasonlóképen eredője az (Ef, Er, Ex) elektromotoros erőknek, ahol is (Ef) a mágnesező tekercsbe vezetett elekromos erő. (Er) az alább részletezendő és a 6. és 7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál szereplő és a gépnek generátorként való működtetése esetén a mágnestekercs áramkörébe iktatott külső ohmikus ellenállásba vezetett elektromotoros erőt jelöti. (Ex) a gépnek mótor gyanánt való működése esetében az induktív ellenállásokba vezetett elektromotoros erő. Világos, hogy ha az induktív ellenállás nagysága a mágnesező tekercs ellenállásával megegyezik, akkor az (Ex, Ef) elektromos erők fázisban megegyeznek, azaz az induktív ellenállásnak a mágnesező tekercs áramkörébe való iktatása fáziseltolást nem von maga után. Megjegyzendő azonban, hogy az említett ellenállásoknak nem kell okvetlenül megegyezniök, mivel a különben beálló pfázis-eltolás a rendszer többi részében könynyen kompenzálható. (Eg) a generátorként működő gép által szolgáltatott elektromotoros erőt és egyúttal a motorként működő gépnek ellenelektromótoros erejét jelöli. (If) a | mágnesező áram, mely fázisban majdnem 90°-kal késik, az (Ef) mágnesező elektromotoros erőhöz képest, mivel a mágnesező tekercsnek ohmikus ellenállása gyakorlatilag igen csekély a tekercs induktív ellenállásához képest. Az (Eg) elektromotoros erő az (If) mágnesező árammal fázisban van. (I) az armatúra áramkörében keringő áram. (El Eg) az armaturaáramkörben beálló impedantia-csökkenés értékét jelöli. (E1X) az (El, Eg) impedancia-esés ellenállási componense. mely az (I) árammal fázisban megegyezik. Ezen impedancia-esés a gépnek motorként való működésekor az (El) hálózatf'eszültség ellen működik ós az utóbbi által legyőzetik, a gépnek generátorként való működése esetében pedig a visszaszolgáltatott (Eg) elektromotoros erő által győzetik le úgy, hogy ekkor hozzájárul az (El) vezetékfeszültséghez. (EgX) az armaturaáramkörben beálló indukcióesés illetőleg az (El, Eg) impedanciaesés indukciókomponense, tehát az (I) áramhoz képest fázisban 90°-kal tér el. A 8. és 9. ábrák a fázisviszonyokat arra az esetre tüntetik föl, melyben a gép változó terhelés mellett motorként működik, abol is e változást az (I) áramvector megrövidülése és az armaturaáramkörben beálló (El, Eg) impedancia-esés növekedése szemlélteti (9. ábra), Ha a gép mágnesező áramköre nem telíttetik árammal, akkor az impedancia-esés ellenállási és indukciókomponense az (I) áramszükséglettel lényegileg arányosan változik. Ha tehát azt kívánjuk, hogy az (I) armaturaáram a hálózatnak (El) elektromotoros erőjével fázisban megegyezzék, akkor az (Eg) és (El) elektromos erők közötti