48235. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék

— 3 — henger kivezető végén lévő (31) légveze­tékkel közlekedik, mely utóbbi a (8) cső­falon át tengelyirányban a hengerbe nyú­lik. Az a részleges vákuum, amelyet a (3) exhausztor a .gőzzel telített levegőnek a hengerből való kiszívása által létesít, a hengernek friss levegővel való megtelését okozza, mely friss levegő a (30) csövön áthaladva, az (A) kamrában előmelegítte­tik, nehogy a szárítandó anyagot a friss levegő lehűtse. Az ily módon bevezetett le­vegő mennyiségét a (31) légvezetékben el­helyezett szelep vagy hasonló segélyével szabályozhatjuk. Közvetlenül a (8) csőfal mögött körös­körül (32) kivezetőnyílások vannak a hen­gerben, a megszárított anyag részére el­rendezve. Az (A) kamra e helyen a (33) mellékkamrával van ellátva, miáltal a fő­csatornából beáramló égéstermékeknek a hengerből kilépő anyaggal való érintkezé­sét tökéletesen megakadályozzuk. A száraz anyag a kivezetőnyílások­ból a (33) mellékkamra fenekére esiik, melyen egymás mellett két (34, 35) szállítóberendezés van elrendezve; az utób­biak között a (36) csappanó van lengethe­tően alkalmazva, úgy, hogy a csappanó be­állításához képest az egyik, vagy a másik szállítóberendezés telik meg a hengerből kieső szaraz anyaggal. Ha úgy találjuk, hogy az anyag már kellően akkor az anyagot a (34) szállítóberendezésbe ve­zetjük, mely az anyagot egy, a rajzon föl nem tüntetett elevátorhoz szállítja, mely az anyagot például egy csomagológéphez ve­zető szállítóberendezésnek adja át. Ha azon­ban az anyag még nem elég száraz, akkor a (35) szállítóberendezésbe hagyjuk leesni. A (35) szállítóberendezés az anyagot oly elevátorhoz viszi, melyből az ismét a (25) csőbe, vagy más a rajzon föl nem tünte­tett utánszárítókészülékbe kerül. Ha a szá­rított anyagot a (25) csőbe öntjük, akkor az a frissen beöntött anyaggal keverődik. A szállítóberendezések és más szerkezeti részletek a helyi viszonyokhoz képest vál­toznak. Lényeges azonban, hogy a szárí­tandó anyagot az égéstermékek ne érint- ! sék és mindig tiszta, érintetlen állapotbán tartsuk. Répaszeletek szárításánál a meg­szárított anyag könnyű pehelyszerű szín­telen állapotban lép ki. Ha a hengert a leírt módon fűtjük, ak­kor a szeletek nincsenek túlságos meleg­nek kitéve, hanem a fűtés mérsékelten hat és a rostok aszalás vagy pörkölés útján nem támadtatnak meg. Az előreveaetés köz­ben a szeletek fölváltva emeltetnek és le­esnek úgy, hogy a levegő az összes részecs­kékhez hozzáfér és a rostok tökéletesen kiszáríttatnak, mielőtt a szeletek a szárító­hengerből kiesnek. Úgy a szárítandó anyag, mint a levegő is, előmelegítve lép a hen­gerbe úgy, hogy a levegő általi lehűtést és így a folyamat késleltetését elkerül­jük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék szeleteknek és hasonlóknak füstgázok, illetve égéstermékek, fáradt gőz és hasonló segélyével való szárítár­sára, jellemezve az (A) kamra által kö­rülzárt, vízszintes vagy kissé ferde, for­gatható, a (7) bevezetővégen nyitott és a kiürítővégen (8) csőfallal és végigter­jedő, belül elrendezett (9, 9) szárító-, ill. fűtőcsövekkel ellátott (6) bádoghenger által, melybe a kamratető alatt elren­dezett, végigterjedő (26) szállítóberen­dezések segélyével előmelegített szárí­tandó anyag a tengelyirányú (28) szál­lítóberendezés által a nyitott (7) végén át töltetik be és az anyag a henger belső oldalán csavarvonalban elrendezett (29) lapátok által többszöri fölemelés és le­ejtés mellett a (9, 9) szárítócsövek kö­zött fokozatosan a másik (8) hengervéig­hez vitetik, hol az anyag szárított álla­potban a (6) hengerben közvetlenül a (8) csőfal előtt körben elrendezett (32) M-vezetőnyílásokon át egy, e nyílásokat körülzáró belső (33) kamrába esik, mely­nek fenekén egymás mellett két (34, 35) szállítóberendezés van a leeső száraz anyag fölvételére elrendezve, mely szál­lítóberendezések egy, az egyiküket el­födő és egyidejűleg a másikat nyitó (36) csappanóval vannak ellátva, mimellett a

Next

/
Oldalképek
Tartalom