48225. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távbeszélő kacsolóberendezés

kontaktusához vezetnek. Föltéve már most, hogy az (A2) előfizető valamely összeköttetést akar létesíteni, úgy, a (V2) előválasztó (R) karja még a kívánt előfizetői szám leadása előtt, tehát kb. a hallgató leemelésénél (1) kontaktusra áll be, és ezáltal az előfizető készülékét az (II) főválasztóval összeköti, mire a kivánt számnak kiválasztása teljesen azonos módon történhetik, mintha az előfizető közvetlenül az (II) főválasztóval volna összekötve. A 3. ábra az előválasztó kapcsolását mutatja. E kapcsolásnak jellemzője egy (WS) választótárcsa elrendezése, mely több körben elrendezett kontaktust tartalmaz, és pedig háromszor annyit, mint ahány főválasztó van az előfizetői csoportba beosztva (a jelen esetben tehát tizenötöt), melyekkel szemben három (ABC) gyűrűszelet foglal helyet. Amint látható, az (R) hármaskar forgása alkalmával, minden kontaktus a hozzá beosztott gyűrűvel az (R) hármaskaron szigetelten elrendezett (k) kengyelek egyikének segélyével vezet® öseszköttetésbe hozható. Az (A) gyűrűszelet az (a) vezetékkel, a (B) gyűrűszelet (b) vezetékkel, a (C) gyűrűszelet- pedig az előválasztó (c) záróvezetékkel van összekötve (3. ábra). Az (A) gyűrűszelettel szemben fekvő (1) (5) kontaktusok az (al, a5) vezetékekkel, a <B)-vel szemközt fekvők a (bl, b5) vezetékekel, és végül a (C)-vel szemközt fekvő (cl, c5) a (II, 15) főválasztók záró vezetékeivel vannak összekötve. Az (R) hármaskarnak egy-egy kontaktussal való előrehaladása más-más (összetartozó) kontaktusoknak eredményezi a gyűrűszeletekhez való hozzákapcsolását. Miután az összes [kontaktusok egyenlő távolságban vannak elrendezve, a (K) kengyelek nem is bírnak tulajdonképeni normális helyzettel, hanem állandóan valamely kontaktusra fognak fölfeküdni. Miután nincsen tulajdonképeni normális helyzeük, nem is kell a kengyeleket abba visszahozni, minek folytán az (R) hármaskar állandóan egy irányban mozoghat. Ezeknek előrebocsátásával már most az előválasztó működési módját fogjuk leirni: A hallgató leemelésénél a kettős vezeték (a) ága az állomáson rövid időre földdel záratik, miáltal (B) battériából (3. ábra) áram indul meg. mely a (DR) relaist működteti, és ezzel az (1, 3 és 4) kontaktusokat zárja, a (2) hontaktust pedig nyitja. Az áram most (Bl)-ből (3, 4)-n és (5) kontaktuson keresztül (Sp) mágneshez és innen az (U3) átkapcsoló (10) kontaktusán keresztül a földbe folyhat. Az (Sp) mágnes magához vonzza horgonyát, és (7) és (8) kontaktusokat zárja. Föltéve már most, hogy a (K) kengyelek még élőbbről a (WS) választótárcsa (3) kontaktusain feküsznek, két eset állhat be. Vagy szabad azon főválasztó, amelynek vezetékei a (3) kontaktusokon feküsznek, úgy a (C3) izolált lesz, vagy el van foglalva, akkor (C3) a battériához és földhöz van kapcsolva. Az első esetben a (7) kontaktus zárásakor nem fog áram folyni a (C3, 3, C, 16, 7, 15) részeken keresztül (Sp)-hez, és így ennek horgonya leesik, amint (DR) árammentessé válik. A lüktető (P) áram ezen esetben tehát nem léphet be a (DM) forgató mágnesbe, mely az (R) hármaskar tovamozgatását eszközli, és így a (K) kengyelek a kontaktusokon eddig elfoglalt helyzetükben maradnak meg. Ha azonban (13) el van foglalva, úgy az áram (C3)-ból kiindulva, a (7) kontaktus zárása után rögtön a földbe áramlik, (Sp)-n és (10, ll)-n keresztül úgy, hogy a (H) horgony még akkor is vonzatik, ha (BR) ismét árammentes lesz, azaz az állomáson az (a) vezeték már nincs többé összekötve a földdel. Miután (8) és (2) zárva vannak, a lüktető (P) áram már most az (MD) mágnes útján az (R) hármaskart tovább mozgathatja, és pedig mindaddig, míg a (K3) kengyel árammentes, azaz le nem foglalt kontaktusra kerül, mire a (H) horgony leesik-Hogy az (Sp) mágnes egy egész sor lefoglalt kontaktusnál a kontaktusok elválasztási helyein is áramot kapjon, (ahol (C) árammentessé lesz), azt egy (W2) segédtekercseléssel látjuk el, mely a forgató mágnes áramkörébe van iktatva s a (P)