48195. lajstromszámú szabadalom • Prizmakombináció két ellentétes irányokból jövő sugárnyalábnak közös irányba való terelésére

len sugárrá egyesített konaxiális központi sugarak sugárjárata az ábrán jelezve van. Az egyik oldalról jövő sugarak a (3) tükörbevonatnak a sugár felé fordított oldaláról való visszaverés után a prizmából közvetlenül bocsáttatnak ki, míg a másik oldalról jövő sugarak a tükörbevonat ellentétes oldaláról a tetőfölület fölé visszaveretnek és a tetőfölüíeten való kétszeri reflexió által oly módon tereltetnek el és vissza, hogy oldalt eltólva aképen ütköznek a két prizma ragasztásos fölületére, hogy a (3) tükörbevonattól oldalt a fölületen áthaladhatnak és ezután a prizmából ugyanazon irányban léphetnek ki, mint a másik oldalról jövő sugarak; a tükörbevonat élére ütköző konaxiális központi sugarak egyetlen sugárrá egyesítve lépnek ki. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alak abban tér el az 1. ábra bélitől, hogy a tetőélű (2) prizma tetőfölülete más helyzettel bír és hogy a tetőfölület további (6) visszaverőfölülettel van kiegészítve, mely a tetőfölülettel együttesen úgynevezett hármas tükröt képez. Ennél a kiviteli alaknál az egyik oldalról jövő sugarak a ragasztásos föJületben levő tükörbevonatról szintén, közvetlenül bocsáttatnak ki a prizmából, míg a másik oldalról jövő sugarak a ragasztásos fölületnek a másik oldal felé tükröző folületéről először részben a tetőfölüíeten át a (6) kiegészítő-reflexiós fölület felé és ettől oldalt a tükörfölület által a prizmából kibocsáttatnak és részben a (6) reflektorfölületen át a tetőfölületek felé veretnek és ezekről a prizmatestből szintén kibocsáttatnak. A kombinációnak 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alakjai közötti lényeges különbség akkor lép előtérbe, ha a kombinációt távolságmérőknél és más műszereknél képeket előállító optikai elemekkel kapcsolatban használjuk. Ez a lényeges különbség az alábbiakban a prizmakombinációnak alapvonaltávolságmérőknél való alkalmazása alapján van megadva. Az 1. ábra szerinti prizmakombinációnak invert-alapvonaltávolságmérővel kapcsolatban való alkalmazásánál, mint ezt a 3. ábra mutatja, a prizmakombináció szemlencseprizma gyanánt szolgál, melynek ismert módon az a rendeltetése, hogy egy bázis végpontjairól jövő, a (7, 8) tárgylencsében áthaladt sugarakat a (9) szemlencsére vesse úgy, hogy az utóbbin át távol fekvő tárgyaknak képei egy választóvonal két oldalán szemlélhetők. Hogy ezek a képek a 3. ábrán föltüntetett szemlencseprizma alakjánál, melynél a (3) tükörbevonat határolása a képmezőben a választóvonalat adja, csak egyszerű tükörfordítással, — úgy mintha a térben a választóvonal mint tengely körül 180°-al elforgattatnának, —jelenjenek meg, arról kell gondoskodni, hogy a szemlencseprizma elé az egyik oldalon páros és a másik oldalon páratlan számú reflektorok kapcsoltassanak, mint ezt a rajzon jeleztük, melyen az egyik oldalon a (10) pentaprizma és a másik oldalon a báromoldalú derékszögű (11) prizma van a szemlencseprizma előtt elrendezve. A 2. ábrabeli prizmakombinációnak alapvonaltávolságmérővel kapcsolatban való alkalmazásánál, mint ezt a 4. ábra mutatja, nincs szükség arra, hogy a szemlencseprizma két oldalán a reflexiók száma különböző legyen. Éhhez képest a 4. ábrán a szemlencseprizma mindegyik oldalán szokásos módon egy-egy (12) pentaprizma van elrendezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Prizmakombináció két, ellentétes irányból jövő sugaraknak közös irányba való terelésére, mely kombináció két egymással összeragasztott ragasztásos felületben részben tükörbevonattal ellátott prizmával és a belépő sugarak fölöli irányában egymáshoz lényegében párhuzamos fölületekkel bír, jellemezve azáltal, hogy a ragasztásos fölületek részbeni tükörbevonata mindkét oldal felé tükrözően van kiképezve és a prizmakombinációhoz tartozó tetőfölületfaez képest olymódon van elrendezve, hogy a tükörbevonat egyik oldalára ütköző sugarak a tető két fölületén való reflexió után a ragasztásos fölületnek nem tük-