48182. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő palack

^iwitteleiit, 1910. évi március hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48182, sxárn. Vilid. OSZTÁLYHőszigetelő palack. BOEHM OSZKÁR ÁGOST GYÁROS NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1909 jütiius hó 6-íka. A jelen találmány tárgya palack, mely ugy van kiképezve, hogy a benne megőrzött forró vagy hideg folyadék hőfokát hosszabb időn át megtartja. E célból a palack ismert módon kettősi fallal van készítve, vagy más szavakkal: a palack egy belső és egy külső tartányból áll, mimellett a két tartány közt lévő üreg légmentesítve van, hogy a hőátvitelt egyik tartányról a másikra elkerüljük. A két tartány csak nyakánál van összeforrasztva, míg egyebekben nincs egymással összekötve. A találmány már most főleg abban áll, hogy a belső tartány úgy van fenekén alátámasztva, hogy letörése a nyaknál ki van zárva, még ha a megtöltött palackot heves rázkódtatásoknak tesszük is ki, melyek főkép akkor veszélyesek, ha a palack oldalára van fektetve. A csatolt rajz ilyen palackot példaképen választott kiviteli alakjában tüntet föl. Az 1. ábra a palack hosszmetszete, a 2. ábra nagyobb léptékben a tartányok egyik összekötési helyének metszete, a 3. és 4. ábrák egy összekötő híd távlati képe, illetőleg hosszmetszete, és az 5. ábra az összekötő híd egy módosított kiviteli alakja a tartányok alsó végén elrendezve. A két (a) és (b) tartány célszerűen félgömbalakú (c), ill. (d) fenékkel van ellátva és az (e) nyaknál egymással össze van forrasztva. A (c) és (d) fenekek fölső végük közelében néhány (f) fémhíd segélyével egymással össze vannak kötve. E hidak célszerűen csőalakúan vannak kiképezve és egy vagy több (h) oldalnyílással bírnak. A 3. és 4. ábrák egy hosszhasítékkal ellátott csövet ábrázolnak. A palack készítése alkalmával előbb a belső (a) tartányt készítjük el és ezen a (c) fenékre a hidakat ráforrasztjuk, melyeket, hogy könnyű odaforrasztásukat lehetővé tegyük, végeiken (i) üvegmasszával láthatunk el, mely utóbbi csekély mértékben kinyúlik a cső végeiből. Ezután a belső tartányt az eredetileg hengeralakú külső tartányba behelyezzük és miután az (e) nyakat beforrasztottuk, a külső tartány eredetileg hengeralakú falának alsó végét elzárjuk, hogy a gömbölyű feneket alkossuk. A hidak hossza úgy van megválasztva, hogy a külső tartány feneke, mihelyt elérte a kellő alakot, a hidak külső végét érintse és ennek folytán e részek benső összeforr adása létesüljön. A hengeralakú hidak helyett kúpalakú (k) cső is alkalmazható, amint ez az 5. ábrán