48143. lajstromszámú szabadalom • Visszaszökő csővel bíró löveg

_ 4 — A (d) esőágy alatt, annak hátsó végéhez közel az (o) emeltyűket hordó (p) tengely van elforgathatóan elrendezve. Az (o) emeltyűkkel a (k) horgok végeivel összekötött (w) húzórudak vannak csuklósan összekötve ügy, hogy az (o) emeltyűknek balra, ill. hátrafelé való elfordulásakór a (k) horgok az (n) nyúlványokat sza,baddá teszik. Az (o) emeltyűk fölső végükön az (x) görgőket hordják, melyekhez a csőre erősített lapos (r) rudak a visszaszökés alkalmával akként ütköznek, hogy a (k) horgok kikapcsoltatnak és így az (f) fogkoszorúk, ilL a magasságirányzó gép és a (d) csőágy közti kapcsolat megszűnik. Mikor azután a csőre erősített (v) csapok a visszaszökés további folyamán az előbbi foganatosítási alaknál említett módon a lafettán elrendezett görbe pályához ütköznek, akkor a eső a csőágygyal egyetemben a pajzscsapok körül kilendül és pedig abban az irányban, mely az eleváció csökkenésének felel meg. Már most annak megakadályozása céljából, hogy a csőnek hátsó része az előreszökés alkalmával ismét lesülyedjen, az (f) fogkoBzorúk a görbületi középpont felé eső oldalokon az (y) fogakkal vannak ellátva. A (c) csőágyfcartó belsejében az (1) csapok körül elforgatható (z) kilincsek vannak elrendezve, melyek a (c') sinek hasítékán átjárva az (y) fogakkal kapcsolódhatnak. A (z) kilincsek a fölfelé álló, emeltyűs (2) toldataikkal (3) dugattyúkhoz ütköznek, melyek a (4) rúgók hatása alatt a (z) kilincseket az (y) fogakkal állandóan kapcsolatba hozni igyekeznek. A (z) kilincsemeltyűre az (5) rúd van csuklósan erősítve, melynek másik vége a (c) csőágytartó hosszában elrendezett (6) tengelyre mereven erősített (7) emeltyűvel van összekötve. A (6) tengelynek a (8) záró ék alatti részére a (9) emeltyű van ékelve, melyen viszont a (10) kilincs van elforgathatóan elrendezve (8. ábra), ahol is a kilincsnek a cső felé irányuló elforgását a (9) emeltyűn kiképezett (11) ütköző határolja. A (12) lemezrúgó a (10) kilincsnek (13) nyúlványát állandóan a (11) ütközőhöz szorítja. Mikor a (10) kilincsnek fölső vége a závárzat zárt állapotánál a föltüntetett módon a závárzat, ill. a fenékrész peremének (14) hornyában van, akkor a (z) kilincsek az (f) fogás íveknek (y) fogaival nem kapcsolódnak. Mihelyt azonban a cső visszaszökik akkor a (10) kilincs a (14) hornyot elhagyja és a csőtől ellendül. Ennek folytán a (z) kilincs a (4) rúgó hatása alatt akként kapcsolódik az (y) fogakkal, hogy a cső és a csőágy a fenékrésszel együtt megemelkedhetik ugyan, de nem sülyedhet le. Minthogy a cső és annak ágya a visszaszökés folyamán a pajzscsapok körül az említett módon akként forognak el, hogy a csőnek hajlása a vízszinteshez képest csökken és a cső és csőágy az említett kilincsszerkezet hatása folytán nem lendülhetnek vissza, a cső elevációja az előreszökéa végén kisebb, mint a lövés alkalmával. A görbe pályának megfelelő alakítása által ezen végállást akként szabhatjuk meg, hogy a lövegnek töltése minden nehézség nélkül végezhető el. Mikor azután a töltés megtörténtével a závárzatot elzárjuk, akkor annak pereme a (10) kilincset megfogja és a cső felé tólja el, amikor is a (6) tengely el forgatta tik és így a (z) kilincsek ki kapcsoltatnak. A cső és a csőágy erre vagy a hátsó rész súlyánál fogva önműködően vagy a hátsó részre kézzel gyakorolt csekély nyomás hatása alatt a lőállásba sülyednek le, amikor is a magasságirányzó gépnek, ill. az (f) fogasíveknek a cső és csőágygyal való kapcsolódása ismét bekövetkezik. így a löveg a lövésre ismét készen áll. A löveg irányítása a töltéssel egyidejűleg eszközölhető, ha csak az irányzó készülék közvetlenül a magasságirányzó géppel köttetik össze, pl. az (f) fogasíveknek (h) csapjára szereltetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Visszaszökő csővel biró löveg, jellemezve azáltal, hogy a lengőrendszer és a magasságirányzó. gép közti kapcsolat a cső 'vitíszaszökése folytán a lengő mozgás beállta előtt önműködően fölbontatik, az