48119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőnek hűtés útján történő szárítására

ltt©Rl©lent 1910. évi február hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48119. szám. Xlí/d- OSZTÁLY. Eljárás levegőnek hűtés útján történő szárítására. GAYLEY JAMES KOHÓMÉRNÖK NEW-YORKBAN A bejelentés napja 1909 junius hó 19-ike. Találmányom tárgya nagymennyiségű levegő, főleg kohászati célokra, nagyolvasztók, acéloknverterek stb. fúvatására szolgáló levegőnek az ismert Gayley-féle rendszer szerint történő szárítására. Eddig az ily levegő megszárítását hűtés által akként eszközölték, hogy a hűtőközeg hőmérséklete igen alacsony;

0°-nál jóval alacsonyabb volt. Ily alacsony hőmérsékletű levegő alka.mazása azért volt szükséges, hogy a levegőt körülbelül 0°-ra lehessen hűteni, mely hőmérsékletnél a levegőben lévő nedvesség a hűtőcsöveken hó és jég alakjában válik ki. A megfagyott nedvesség a csöveket szigeteli és ezért gyakran olvasztandó föl, mi sok energiaveszteséggel jár és költséges. Találmányom lényege oly sóoldat vagy hűtőközeg alkalmazásában áll, melynek hőmérséklete kevéssel van zérus alatt, a hűtendő levegő mennyiségéhez viszonyítva, pedig igen nagy hűtőfölületet alkalmaz úgy, hogy a levegő hőmérséklete a hűtőközegével közel megegyezik. Ily módon a hó vagy jég alakjában lecsapódó folyadék mennyisége csökken, a csöppfolyós alakban lecsapódó mennyiség ellenben nő, tehát a fölolvasztandó mennyiség minimálissá válik és a hűtőközeg alacsony hőmérséklete miatt az üzem igen gazdaságos lesz. A csatolt rajzon találmányom egy foganatosítására szolgáló berendezés látható, nevezetesen egy hűtőépület függélyes metszetében. Eme rajzon (2a) a hűtőépület, mely több (3a) kamarára van osztva, ezek mindegyike egy-egy (4a) hűtőkigyót tartalmaz, melyen körülbelül minusz 5° C-ra lehűtött alkalmas sóoldat folyik át. Ezt a sóoldatot amennyire csak lehet ezen hőmérsékleten tartjuk, még pedig előnyösen ammoniakhűtőberenkamarák egymástól nyílásokkal vannak levegő belép, hogy fölemelkedve a (20) dezés segélyével. A szigetelhetők és (19) ellátva, melyeken a azután a kamarában szelepeken a (21) elvezető csövekbe áramlik. A kígyócsövek fölött (22) porlasztók vannak alkalmazva, melyek a (23) kondenzátorral a (24) cső útján állanak kapcsolatban. Az olvasztóvíz a kamara fenekéről a (25) csatornán folyik a (25a) cziszternába, honnan a víz egy részét a (26a) szivattyú a (26) csövön fölszívja és a (23) ammoniaksűritőbe nyomja. Mint az a rajzból kitűnik, a kamara űrtartalma és ép így a hűtőfölület is igen nagy úgy, hogy a le-