48108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszó, hajlítható és nem olvadó szigetelőanyagok előállítására

Megjelent 1910. évi február hó 95-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMILEIRAS 48108. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás átlátszó, hajlítható és nem olvadó szigetelőanyagok előállítására. WINKLER KASPAR TECHNIKUS ZÜRICHBEN. A bejelentés napja 1909 május hó 19-ike. Szigetelőrétegnek fémeken stb. való előállítása már régóta ismeretes és több szabadalommal védve is van. Ezen eljárásoknál száradó növényolajokból indulnak ki, ame- ! lyeket tartós hevítés által szilárd állapotba ! visznek át. Néhány föltaláló stearinszurok- j nak és aszfaltszerű anyagoknak oldatait is J alkalmazta. Emellett többé vagy kevésbbé > szurokszerű sötét masszák keletkeznek, amelyek hidegen ugyan szilárdak, de merevek és a melegben csakhamar meglágyulnak. A jelen találmány szerint ezen hátrányokat elkerüljük és olyan termékekhez jutunk, amelyek valamennyi reájnk hatjó behatásoknak ellenállának. A találmány szerinti eljárásnál állati olajok, zsírok és viaszok, különösen a (telítetlen halzsírok, úgyszintén a száradó és nem j száradó növényi olajokból kiválasztott zsír- j savak használtatnak. Fémek, kövek, stb.be- í vonására, tehát olyan anyagok számára, j amelyek magas hőmérsékleteknek kitehe- | tők, előnyösen állati olajokat, zsírokat és j Viaszokat, valamint telítetlen halzsírokat használunk. Ezekét nagy lapos kazánokban gyantadiesztillátumokkal hevítjük, mimel lett a kazánok fölül nyitva vannak, hogy a levegő oxigénje bőségesen bejuthasson, amit még szorgos kavarással is előmozdíthatunk. A hőmérsékletet emellett lassanként kb. 275° C.-ig fokozzuk. Ha a főzést helyesen vezetjük, akkor a massza nyúlós konziszr tenciát vesz föl és használatra készen van. Ezek után aszerint, hogy milyen célra kívánjuk a masszát használni, még illó higítószereket is adunk hozzá. A fémtárgyakat 150° C.-ra előmelegítjük, rávisszük a Szigetelő masszát és a hőmérsékletet hirtelen 450° C.-ra emeljük. Ekkor alvadáslép föl és mihelyt csekély lehűlés után, (a szigetelőréteg már nem ragadós, a művelet be van fejezve. Az állati zsírokban lévő telítetlen zsírsavak a hevítésnél és a levegő oxidáló hatása folytán polimerizálódnak. Ha a zsírokat magukat, gyantadesztillátumok és szárítóanyagok hozzáadása nélkül tennők ki magas hőmérsékletnek, akkor azok részben elszenesednének és a jelen találmány előnye nem csekély mértékben ezen hozzáadásnak tulajdonítandó. Ha könnyen éghető anyagokat, mint például szöveteket, fáti, papirost stb. akarunk ilyen szigetelőmasszával bevonni, akkor a következőképen járunk el: Az állati zsírokat, olajokat, valamint úgy a száradó, mint nem száradó növényi olajoklat kálilúggal elszappanosítjuk, az így keletkezett káliszappant 4—5-sizörös meny-