48102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniumszulfát előállítására desztillációgázokból

Megjelent 1910, évi február hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIB, HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48102. szám. iv/h/l. OSZTÁLY. i Eljárás ammoniumszulfát előállítására desztillációgázokból. GEWERKSCHAFT DER STEINKOHLENZECHE MONT CENIS SODINGENBEN. A bejelentés napja 1909 május hó 14-ike Elsőbbsége 1908 májas hó 15-ike. Az ammoniumszulfát előállítása desztillációgázokbóí, nevezetesen koksz- és gázgyárakban, eddig többnyire úgy törtónt, hogy a gázokban levő ammoniákot vízzel kimosták és a kapott ammoniákvizet kolonnokban kihajtották. Megkísérelték az ammóniáknak közvetlen kivonását a gázokból kénsav segítségével, mikor is azonban a következőket tapasztalták. Ha az ammoniáktartalmú desztillációgázokat koncentrált kénsavba vezették, úgy szilárd sót (ammoniumszulfátot) kaptak ugyan, de egyúttal a kénsav magukra a gázokra is erős hatást gyakorolt, ami zavaró elkátrányosodásra adott alkalmat; ha azonban az abszorbeáló folyadék csak kevés szabad savat tartalmazott, úgy kátrányleválás nem lépett ugyan föl, de a só sem vált ki úgy, hogy a kapott lúgot a só előállítása végett be kellett párologtatni, ami nagy költségeket okozott. Javasolták már kevés koncentrált kénsavat tartalmazó abszorbeáló folyadék alkalmazását, de olyan módon, hogy a só kiválasztása végett, azaz hogy a gázokban tartalmazott vízgőz kondenzálását megakadályozzák, a gázt a kátrány- és vízgőzök kiválasztása után újból külön túlhevítik, mielőtt az abszorbeáló folyadékba jutna. Az említett javaslat értelmében a gáznak ezen túlhevítése nemcsak a gázban lévő vízgőz kondenzálásának elhárításával járná, hanem egyúttal azt is eredményezné, hogy a vízgőzzel telített ammóniáknak az ammoníákkolonnokból való egyidejű bevezetése esetén, amelyek a gáz lehűtésénél képződött ammoniák-vizet dolgozzák föl, az abszorbeáló folyadéknak további hígítása a víz kondenzálódása útján be nem következik. Ezen eljárás gyakorlati foganatosítása alkalmával kitűnt, hogy egyrészt a gáznak túlhevítése az abszorbeáló folyadékbb való bevezetése előtt külön körülményes készüléket igényel és hogy másrészt ez a túlhevítés sem elegendő arra, hogy az egyidejűleg az ammoniákkolonnokból beáramló vízgőznek kondenzálódását is megakadályozza ; sőt ezen eljárásnál az abszorbeáló folyadék vagy folytonosan hígabbá válik, úgy hogy szilárd só nem válik ki, vagy pedig a túlhevítést annyira kell vinni, hogy az ammoniumszulfát beomlik (ami már 90 C°-nál észrevehető). A találmány értelmében ezeket a hátrá-