48085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrózus gázok előállítására nitrogén és oxigén elegyeiből, különösen levegőből elektromos lángív segítségével csökkentett nyomás alkalmazása mellett

elő, amelyek nem, vagy nem észrevehető mértékben mutatják azt az ismeretes baraa zónát, amelyben, föltevés szerint, a nitro­génoxid ismét disszociál. Ama cső stb. falának, amelyhez a kisü­lés tereltetik, természetesen olyan, hidegen kell maradnia* hogy az áram a falra át ne léphessen és ezzel az ívküsülés meg ne za­vartassék. Mert még akkor is, ha ja fal kö­zönséges hőmérsékleten épenséggel nemve­zető anyagból van, vezetővé válnék azáltal, hogy azt a fónyív magas hőfokra hevíti. Amennyiben a természetes hőelvezetés nem elegendő, külön hűtőszereket vehetünk igénybe. Célszerűen úgy járunk el, hogy fém- vagy elektrolitelektrodák között fényivet létesí­tünk és ezt pl. hosszú hengeralakú edény­ben égni hagyjuk, melynek falait szükség esetén kívülről hűtjük. A kisülést az elek­tródáknak egymástól való nagy távolsága esetén pl. akképen indíthatjuk meg, hogy a nyomást ideiglenesen nagy mértékben csökkentjük. Ha az ívet egyszer • létesítettük, a nyo­mást ismét növelhetjük. Az elektródák — amennyiben azokat külön nem hűtjük, ami esetleg előnyös lehet — Izzásba jutnak, ami az áram átmenetelét rendkívül meg­könnyíti. Ily módon hosszú, a szemnek tel­jesen nyugalomban lévőnek látszó ívfény­oszlopot kapunk, amely, ha a cső átmérő­jét és a nyomás csökkentését megfelelően választottuk meg, a csövet egészen vagy megközelítőleg kitölti. Elektrolit-elektró­dák fémelektródákkal szembein általában a csekélyebb elporzás előnyével bírnak. A lángoszlop által teljesen vagy csaknem ki­töltött edényen keresztülvezetjük az oxigén­nitrogénelegyeket, miközben a nyomást ál­landóan lényegesen a légköri nyomás alatt tartjuk. A bevezetésben említett koncentrációkat megkapjuk anélkül, hogy talán a gázoknak a lángból való gyors eltávolítása által, ,pl. azoknak fémhűtőkbe való beszívása útján a gázokat hirtelen lehűtenők. így példának okáért elértük az említett koncentrációkat, amikor az ív vízzel hűtött kvarccsőben égett és a levegő, illetve az loxigém-nitro­génelegy másodpercenkíuit 0.2 m. csekély sebességével 90 mm. Mganynyomás alatt lépett be és távozott az ívből. 'Hogy a nitro­génoxid bomlását megakadályozzuk az elek­tródákon, amikor ezek izzásban vannak, a gáz be- és elvezetését akképen rendezhet­jük el, hogy az elektródákat körülvevő gáz­rétegeket meg nem újítjuk. Az áram ke resztmetszetsűrűségéit célszerű akképen megszabni, hogy a csőkeresztmet­szet fölületegységére lehetőleg1 nagy áram­erősség jusson. A határokat, melyek között a nyomáso­kat változtathatjuk, nem egy könnyen ál­lapíthatjuk meg élesen. Annyi bizonyos, hogy lényegesen 80 mm. Mganynyomás alá szállni, nem jár előnnyel. Ami a na­gyobb nyomásokhoz való átmenetet illeti, megfontolandó, hogy miaél nagyobb a nyo­más, annál nagyobb a nitrogénoxid bom­lási sebessége. 200 mm. higaöynyomásig végzett kísérletek azonban azt mutatták, hogy nem érték el a nyomás fölső határát, atnelynél már a szokásos kis koncentrá­ciókra esnénk vissza. SZABADALMI IGÉNYEK. Eljárás nitrózus gázok előállítására nitro­gén és oxigén elegyeiből, különösen le­vegőből, elektromos lánglv segítségével csökkentett nyomás alatt,'jellemezve az­által, hogy a gázelegyet olyan csökken­tett nyomás alatt és olyan alakú te­rekben kezeljük, hogy a lángív ezeknek belsejét teljesen vagy csaknem kitölti. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítása alakja, jellemezve azáltal, hogy a használt tartályt vagy csövet mester­ségesen hűtjük. Paltas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom